Színes-szagos-szakadozós

A Durex vísszahív egy adag óvszert, amelyekről kiderült, hogy a szavatossági idő vége felé már nem teljesítenek százszázalékosan. Illetve annál kevésbé teljesíteenek, minél inkább száz százalékot közelíti a használójuk, tehát egy afféle vizeslufi-támadáshoz még jók lehetnek, de dugáshoz csak akkor, ha a szexet egyúttal szerencsejátéknak is szeretnék használni a júzerek.

Arról mondjuk nem szólt a hír, hogy csak orogonál csomagolásban veszik-e vissza az adott gyári számú cuccokat, vagy használtan is, illetve hogy az utóbbi esetben a Durex fizet-e gyerektartást, babaruhát, biciklit, tabletet és egyetemi tandíjat is, vagy csak az óvszer árát. Mert abból nehéz felneveli egy (két-há) gyereket, és Josie meg Russel nem véletlenül gumival szexelt  a lakókocsiparki rezidenciájukban, talán még nem akarnak gyereket. Vagy nem pont most, pnt oda.

Azt azért megnézném, hogyan zajlana a használt óvszerekkel kapcsolatos reklamációk ügyintézése, és hogyan bizonyíthatnák a csalódott vásárlók, hogy pont ők használták, és pont arra.

Szóval valószínű, hogy a használt darabokkal inább nem foglalkoznak, már csak azért sem, mert veszélyes precedenseket teremthetne egy ilyen eset. Visszavihetnénk a tegnap fogyasztott pacalkonzervet (ne is gondoljunk bele, milyen formában), hogy mégis csak megy a hasunk tőle, a bonbont, hogy csak a negyedik emeletig kúrta fel a vércukrunkat, pedig a svájci minőségtől minimum a hatodikat várnánk, vagy a pár zoknit, hogy kényelmesnek ugyan kényelmes, de csupa szösz lesz belülről a cipőnk, és nem az esztétikus módon.

A biztos persze az lenne, ha egyáltalán nem adnának el több óvszert, így nem kell visszavenni a kevésbé ütésálló darabokat. Gyártsanak mondjuk cumikat, az egyévesek a legritkábban reklamálnak a minőségi hibákért, vagy gumicukrot, annál úgyis előny, ha sokféle színű, automatikusan feltételezzük róluk, hogy legalább ennyiféle az ízük is.És ha ragaszkodnak a szekszuális tematikához, az is megoldható:

maciamalnasban.hu

Egy óvszernél meg úgyis mindegy az íz (gondolom jobb esetben) úgyhogy nem kell arra gyúrni, mi több, a szín is, hisz attól, hogy valamely testrészünk zöld vagy lila, még nem tűnik sem nagyobbnak, sem harciasabbnak. (De talán gumicukorszerűbbnek?)

Legfeljebb betegesebbnek, ami viszont orvosért kiált.

www.gettyimages.com

Itt lesz május elseje

Holnap május elseje, ami remek hír, mert épp hogy csak kezdek visszaszokni a munkába (öt hét táppénz után), de máris pihenhetek rá egyet, nehogy a végén még megártson. Szóval holnap pihenéssel ünnepelem a munkát, szerencsére csak gyerekkoromban volt muszáj május elsején felvonulni az iskola színeiben, holmi kiképzőőrmester-stílusú tornatanárok terrorja alatt, akik szerint alakzataban meneteleni az utcán elengedhetetlen része a kiskamaszok oktatásának.

Nem yolt az, és ezt már akkr is tudtuk, de még mindig elviselhetőbb volt mint oroszórán ülni, ahol a a rajztanár helyettesített, mert bár oroszul nem tudott, de a másik szakja biológia volt. Na ja, mi sem értettük...

Viszont a Május 1 Ruhagyárról elnevezett felvonulás után, valamikor délután, el lehetett menni a a mjálisba. Ott mindenféle műanyag biszbaszokat lehett kapni a különféle árusoknál, és hányingert a körhintán, valamint közepesen enyhe cukormérgezést mire hazaértünk.

Azóta csak annyi maradt, hogy nem kell dolgozni, persze az sem ér túl sokat, ha az ember épp beteg, szabadságon van vagy egyszerűen csak hétvégére esik május első napja. Kellene valami jogszabálymódosítás, hogy a munka ünnepe essen minden május első péntekjére, hacsak ki nem csúszik odáig a húsvét (vagy a Karácsonyhétfő, Pünkösdkedd esetleg a Dobszerda), mert akkor llehet csütörtök is.

Az 1886-is chichagói munkássztrájk meg mehet a fenébe, eleve több napig tartott és sírás lett  a vége, pontosabban halott tüntetők és rendőrök, amúgy az USA-bn és Knadában nem is májusban munkaünnepelnek, hanem vaamikor szeptemberbe, de egy fene, bevezethetik nálunk ezt az őszi dátumot is.

Elvégre a munka komoly dolog, meg kell ünnepelni rendesen, munkaszünettel főleg, miként lehetne karácsonyi nyúl  és húsvéti mikulás is, elosztva az év folyamán.

De a marxizmus-leninizmust nem kell egyiküknek sem bavállalnia....

74nullanulla.hu

Bódévári mesék

Az év végéig lebontják a lisztferihegyi bádogbódékat, ahonnan az utóbbi években a fapados társaságk utasai indultak, nagy-nagy megelégedésükre. Már ahhoz képest, hogy legalább nem kellett hóban-fagyban meditációs gyakorlatokat végezni a betonon, az alacsony jegyárak és a visszafogott utazási élmény érdekében. De a marhakarám-jellegű fémbódék tényleg csak a bőrig ázáshoz képest jelentettek pozitív alternatívát, mert leülni nemigen lehetett bennük (egyszer mintha láttam volna néhány széket egy fal mellett, de lehet hogy az csak a személyzetnek volt odakészítve), nem volt egy kóbor kávéautomata vagy hasonló sem, de legalább vécére sem lehetett menni. Ha az embernek kisebb vagy nagyobb dolga akadt, azt onnan már kénytelen volt felvinni harmicezer láb magasra, hogy aztán a repülőgép elfuvarozza szerény kis produktumát Angliáig.

Szóval igen is üdvözlendő, hogy ezeket a bódékat lebontják, amúgy is nehezebb ennél rosszabb országimázs-kiindulópontot relképzelni: Megjön a gyanútlan külföldi, végigkúszik a reptéri épületig ilyen drótkerítések között (Guantanamo light, business as usual), lát egy vállalható repteret (azaz egy olyat, ami bárhol lehetne), majd a viccesen gyorsforgalmi útnak csúfolt ralikrossz pályán behaladhat a belvárosba, Pest legzomorúbb városrészein keresztülhaladva. Visszafelé meg ugyanez, csak akkor már számít rá, nem lepődik meg, és három napi hideg élelmet csomagol az elsősegély-felszerelés mellé.

Ennyire persze nem rossz a helyzet, de a hangulat mindenképp lesújtó, a kérdés csak az, mi a fene lesz a fémbódék helyett. Flaszteron ázás, már megint? Az nem megy, a fapadosokat csak mi hívjuk fapadosnak, valójában diszkont légitársaságok néven futnak, illetve angolul low cost, ami nyilván hülyeség, mert a lókoszt az a zab, bár  egy Wizz- vagy Ryanair járaton tényleg elég zabos tud lenni az ember, mert annyira azért azok sem olcsók. (Amennyit késnek, amennyit baszakodnak a kézipoggyásszal, amennyire ocsmányul lehúzós a foglalási rendszerük.)

Európai értelemben vett repülőtér... (budflyer.blog.hu)

Viszont tényleg kérdés, hogy de mi lesz a reptér 2024-re tervezett bővítéséig? Mert ártunk és ormányunk már megint odáig jutott Tarlós elme- és stílusbajnokkal, hogy december 31-ig a szégyenbódéknak el kell tűnniük, azt' annyi. És ha kell, ha reptér tulajdonosai nem bontatnak elég gyorsan, majd hoznak róla jogszabályt is. Hát igem, ezt ők nagyjából így szokták, nem elsődlegesen a világnak (és benne nekik maguknak) kell igazodnia a törvényekhez, hanem a törvényeknek az ő érdekeikhez és/vagy  tetszőlegesen ostoba víziójukhoz, vagyis a világ igazodjon csak hozzájuk. A törvények nem képviselnek autonóm értékeket, azok csak egyszerű hatalomtechnikai eszközök, ha kell a szomszéd földje, barlangja, nője, majd hozunk rólajogszabályt, és onnantól mindenkinek kuss.

A reptér meg majd megoldja a fapadosokat, legfeljebb kicsit drágábban, a társaságok meg majd beépítik a pluszköltséget a jegyárakba, így aztán végül úgyis az uutasok (fideszmagyarul: zemberek) fizetik ki a számlát, pontosabban az a részük, amelynek nem esik közelebb Bécs, Pozsony vagy épp Zágráb, hisz ha én mondjuk soproni lennék (nem a felvágott, a városi), kapásból inkább a schwechati menetrendet nézegetném, lisztferihegy helyett.

Aki meg mégis BUD-ról indul, az még élvezheti a még el nem bontott bódékat egy kicsit, aztán majd fizethet többet, mert ha már fapadossal repül, akkor  csak nem képzeli, hogy normális körülmények között várakozhat, vagy szállhat be, örüljön hogy beszállhat egyáltalán.

És - mint az egyszer már javasoltam - plusz tíz euróért nem verik meg a biztonságiak.

Elvégre senkit sem hagyunk az út meg a kifutópálya mellett. Még bódéban sem.

Vej Ling legújabb tanításai

Egy alkalommal egy szerzetes így szólt Vej Linghez:

- Mester, hosszú zarándoklatra indulok Kusinagarba. Milyen tanácsot adsz nekem az útra?

- Ne vitatkozz hülyékkel.

- Ennyi az egész? Hát ezzel nem sokra megyek.

- Igazad van, fiam.

Az egyik fiatal szerzetes némasági fogadalmat tett, azzal a kitétellel, hogy aazért évente egy mondatot szólhat. Az első év végén meg is jegyezte:

-Nagyon egyhangú itt az étkezés - majd újra hallgatásba burkolózott.

A következő alkalommal, mikor megszólalt, mindössze ennyit mondott:

- Valaki befűthetne rendesen, így a tél közepén.

A harmadik évben aztán csak annyit mondott:

- Elmegyek, feladom a szerzetesi fogadalmam.

- Jobb is ha elmész - vonta meg avállát Vej Ling - Amióta itt vagy nem csinálsz mást, csak panaszkodsz - és pofán vágta kedvenc hímzett papucsával.

Egy nap Gung Bao rinpocse érkezett Manamana kolostorába, hogy az ottani szerzetesekkel együtt ünnepleje a holdújévet. Nem mintha jelentősége lenne, hogy mi van épp a Holddal, csak unatkozott már a remetelaakjában.

A központi imateremben észrevett egy új, nagyméretű kárpira festett képet.

- Ki ez? - kérdezte az őt kísérő szerzetest.

- Maitreya Buddha - válaszolta az némileg meglepődve - Nem ismerted fel?

- De igen, csak eddig úgy tudtam, Maitreya, az eljövendő Buddha nem fog majd IPone-t nyomkodni.

- Ja, az csak azért van, mert  Ling apát ült modellt a képhez, és eléggé unta magát közben...

Egyszer egy szerzetes megkérdezte Vej Linget: 

- Mit gondolsz Mester, megérjük mi még a cölibátus eltörlését? 

- Nem hiszem, talán majd az unokáink.

- Mester, létezik egyltalán Isten? - kérdezte egyszer az egyik fiatal szerzetes - Vagy csak a megvilágosodás van számunkra, és azt kizárólag önmagunkban kell keressnünk?

- Tudja a fene, majd a halál után kiderül. - válaszolta Vej Ling apát, majd elgondolkodva hozzátette:

- Szerintem én ateista vagyok, de nem gyakorlom.

A szerzetes egyszer csak megvilágosodott.

Él ilyen idegen

Átnevezték a legjobb idegen nyelvű film kategóriáját az Oscar-díjnál, ezentúl úgy fogják hívni hogy a legjobb egész estés nemzetközi film. Sőt, ha következetesen akarunk fogalmazni, akkor úgy kellene hívni, hogy "A legjobb - reklámokkal együtt - az est nagy részét kitevő, nem az Egybesült Államokban készült film Akadémiai Díja". (Elvégre az Oszkárdíj, az eredetiben Academy Award.)

Oké, ez az "idegen nyelvű" ez eddig sem volt szerencsés megfogalmazás, mert ebben a kategóriában indultak például az angol vagy ausztrál filmek, meg amúgy is túl sok a nemzetközi koprodukció, és mondjuk a Kurszk című európai filmet (ami belga, meg luxemburgi, meg angol meg svéd meg tudjafene) is angolul forgatták, szóval is azt is bonyolult lett volna ebbe a kategóriában indítani, már ha eszébe jutott volna valakinek egyáltalán. Nemzetközinek viszont kétségtelenül nemzetközi, mint sok amerikai film is.

Ráadásul a nemzetközi kategóriába nem csak a savköpő űrlényes darabok férnek be, amikben már a cím ígérete szerint is van Alien, bár ő pont nem beszél, csak mészárol.

És egyébként is, mi az hogy idegen nyelvű? (Ha már az alienek nem beszélnek.) Szerintem a magyaron kívül minden más idegen nyelv, még szerencs, hogy majdnem az összes film magyarul van, például akárhová kapcsolok a tévében, mindenhol magyarul beszélnek benne. Nem is értem, hol készülnek még idegen nyelvű filmek? A múltkor láttam  a Brúsz Viliszt egy ilyen érdekes filmben, ahol sokat lőttek meg futottak többfelé, és  Brúsz Vilisz is magyarul robbantgat a filmekben, meg a múltkor a Brdzsit Dzsonsz is magyarul volt tisztára terhes.

Szóval az a fura, hogy néha magyarul beszélő magyar filmek is nyernek Akadémiai Oszkárt, mint a múltkor a Saul bölcseink jegyzőkönyve, vagy mi, hiszen erős a mezőny. Ha viszont innentől nemzetközi film lesz a ketagória, akkor a sok magyarul beszélő bredpittes meg szalma hajekes film az az amerikaiak között indul, és hagy helyet nekünk is.

Ha már a mi nyelvünkön beszél majdnem mindenki, az idegenek is.

A sport elmélete (és gyakorlatának hiánya)

Bármely hírportálon a garantáltan átlapozott részekhez tartoznak nálam a sporthírek. Ennél jobban csak az úgynevezett "celebhíreket" lapozom át, már ha lehet valamit jobban lapozn/görgetni, hisz ha úgysem tudom, ki az a Tünci, Gabó, Lulu vagy VV Faszomtuggyaki, akkor legalább nem is érdekel. Úgyhogy a "Popsit vilantott XY" felütési cuccokat eleve meg sem nézem, a szomszéd csaj feneke sem érdekel, nemhogy valakié, akiről nem is sejtem, ki a frász lehet. (Meg egyébként is, akkor mire fel az a sok pornó a neten?)

De vissza a sportra. Nos, a sport az a része a létezésnek, melyhez nem sok közöm van. Csinálni még szeretem is néha, szeretek nagyokat gyalogolni, úszni, imádok tollasozni és valószínűleg bicikliznék is, ha lennének felénk normális bicikliutak, de mióta egy teherautó az árokba szorított (évekkel ezelőtt amúgy) elment a kedvem az egésztől. Hogy a darts sportnak számít-e, azzal kapcsolatban vannak kétsségeim...

Nézni viszont nem szeretem a sportot, semmilyet, egyáltalán. Én vagyok az a pali, aki életében még nem nézett végig focimeccset, kosármeccset, tenisszmecset semmilyen meccset, mert bár van fogalmam róla, hogy az adott játékban mekkora  labdával kell mit csinálni, csak épp teljesen hidegen hagy. Tudom hogy van egy Messzi nevű focista, de nekem ezen túl a neve csak annyit jelent, hogy Távoli. Tudom hogy Wimbledon az a legtöbbeknek egy teniszversenyt jelent, de nekem inkább egy metróvégállomás a Distrcict Line egyik déli végén. Sőt azt is tudom, hogy négyévente van olimpia, nem is zavar, csak nekem ne legyen útban. Eddig azt hiszem két olyan városban voltam, ahol volt már olimpia (a másik Barcelona), de nem akkor, mikor én, mondjuk London esetében pont a hülye sportok miatt kellett máskor utaznuk a szokásos időpont helyett.

Nézni viszont nem nézek sportot, se nem élőben, se nem a tévében belőle, nekem tényleg felesleges az a halom sportcsatorna, ami benne van a díjcsomagomban, igazából csak zavaró adók. Sosem láttam be, miért jó az nekem, ha másfél óráig bámulom ahogy magAukat dagadtra kereső faszik kergetnek eg levegővel felfújt bőrgolyót, majd utána fölényeskedve nyilatkoznak, hogy micsoda remek hanugalutaú meccs volt, a tempó meg a ritmus ugye, és hogy mennyire látszik a fejlődés a csapatjátékban, legközelebb lehet hogy gól is lesz. Mert van hova fejlődni.

Na ez kell a fenének. Az egyetlen verseny amit nézek az az autóverseny, abból több félét is, de az szerintem nem sport. És a kettő, mármint a sport és a verseny viszonya az még csak nem is olyan, mint a bogár-rovar reláció, hisz a kettő nem halmaz-részhalmaz, hanem két független halmaz, és van nekik egy metszetük, amit meglepő módon versenysportnak hívnak. De ha én gyalogolni indulok az úgy sport hogy nem verseny, a aforma-1 meg úgy verseny, hogy nem sport. Oké, kell hozzá az is, biztos sokat edzenek a versenyzők, de a végén nem az nyer, aki több súlyt emelt az előző héten meg jobb volt a szimulátorban, hanem aki alá jobb technikát raknak. A szponzorok....

Most viszont már nem is űzhetek sportokat, gyalogolonom egyelőre a konyha-fürdőszoba félmaratonon lehet, plusz bámulhatom vágyaakozva a tollasütőket a sarokba. De a sakk meg a römi az mehet (bár szerintem azok sem sportok, plusz egyedül nehéz, mindig én nyerek), esetleg a darts, de ahhoz meg állni kell sokat, mindegy, fokozatosan azért tényleg terhelni kell magam. Most az ábrándozással kezdem, holnap megkeresem a darts-nyilakat (sajnos tudom hol vannak, úgyhogy a kihívás még nem az igazi), aztán ki tudja. 

A végén még megnézek egy teniszmeccset is.

Beat on the Brat

Valami egészen megdöbbentő volt számomra a hír, hogy Lengyelországban, egy Pruchnik nevű kisvárosban felelevenítettek egy klasszikusan antiszemita népszokást, azaz egy stilizálz zsidót ábrázoló szalmabábut vonszoltak végig  városon, ütlegeltek, majd gyújtottak fel. Előtte volt valami lámpavasra lógatás is, de az már csak hab a torkán, a gesztus maga a vérfagyasztó.

Ez ugye valami középkori dologog, amit akkoriban a nép tényleg szokott arra, de ma már csak nettó barbárság, jó tíz éve már a katolikus egyház is megtiltotta, hogy az ünnepeiken ilyeneket műveljenek. (Az mondjuk fura, hogy tényleg 2009-ig kellett várni, míg valamelyik pispeknek eszébe jutott, hogy na ezt aztán már tényleg ne?)

De nem minden hagyományt kell ápolni, hisz arra hivatkozva, hogy az adott szokás igazi középkori tradíció, be lehetne vezetni a boszorkányégetéseket, az első éjszaka jogát vagy a kolerajárváyokat is, ám a derék lengyel kisvárosiak ezekre valahogy nem éreznek késztetést. 

Ha jól rémlik talán Adorno mondta, hogy Auschwitz után már nem lehet verset írni. Kiderült, hogy azt azért lehet, de bizonyos dolgokat egyszerűen nem illik. Nem azért, mert kötelező mindig eltartott kisujjal tartani a halkést vacsoránál, csak vannak olyan civilizicáiós minimumok, amiket külön jogi tiltás hiányában is betartunk.

Mondjuk nem hányunk a levesestálba, nem teszünk félreérthető megjegyzéseket a szobanövényeknek,  lehúzzuk magunk után a vécét és nem félünk használni a szappant. Ezeket egy vendégségben természetesnek vesszük, miként a közéletben azt, hogy nem niggerezünk (koszoscigányozunk, mocskoszsidózunk, büdösparasztozunk), meg nem rendezünk köztereken audaféket, szimbolikusan sem. Nemrég persze láttam ilyen zsidóbábú-ütlegelést is, csak az a Borat című filmben volt (és a végére ott is le akartak szokni róla), mint igazi abszurd.

Na, ez a Boratból van, nem a lengyel valóságból.

De hát a valóság szemét módon képes felül írni a művészetet, aminek viszont reméljük nem az élet a tanítómestere. (Hanem mondjuk az emberi idealizmus, a valóság meg legfeljebb a tükör, ami által az ideák homályosak, de ezt most inkább abbafejezem, még a teljes ellilulás előtt.)

És ugye nem volt régi a hír, mikor egy túlbózgó lengyel pap könveket égetett, a Herripotterrel szembeni szellemi honvédelem keretében nyilván, és két ilyen hír nem messze egymástól már nyugtalanító, igen szar irányba képesek menni a dolgok ebben a nyomorult Ká-Európában. Nem biztos, hogy arra is mennek, a csendes többség ugye, de hát ezek kapnak médiafelületet a mellnagyobbító celebek meg a pacalzabáló politikusok közt félúton.

Viszont nem tudom, hogy a lengyel kollégák keresztény-konzervatívnak, esetleg (tényleg ne adj' isten) kereszténydemokratának gondolják-e magukat a szimbolikus zsidóégetés közben. Remélem nem, mert egy ilyen gesztusból pont a kereszténység felebaráti szeretete nem látszik, a demokrácia meg nem az, hogy a népakarat jegyben szabadon uszíthatunk.

Mondjuk legalább nem hívták ezt az egész mocskot Békemenetnek.

Nyúltojás

Lassan elmúlik ez a húsvét is, különösebb fájdalom és túlsúly nélkül, de hát van nekem épp elég bajom, úgyhogy kínosan nem zabáltam túl magam, piálnom eleve nem lehet, egyéb népszokásokat meg nem szoktam.

Sőt, ma senki sem csengetett be locsolkodási céllal (oké, az én nevem van az ajtóra írva, de azt a poctenciális kölnis merénylők nem tudják, hogy csak egy nőnemű állandó lakója van a hciendának, de ő fajtára nézve ékszerteknős), pedig régen még hordában jártak a lakótelepen a kölykök, csokitojásra meg készpénzre vadászva. A húsvét hétfő volt felénk a halloween, csak műkoponyák és gumipatkányok nélkül, illatszerbűnözéssel súlyosbítva, nem is beszélve a kretén locsolóversikékről, ezeknél a nem is beszélve tényleg ideillő kifejezés.

Már e helyütt is leírtam egyszer valamikor, hogy  a népszokás az, amit a nép szok, és a nép egy mai lakótelepen nem szok locsolkodni mások sérelmére, ezt paraszti társadalmakban szokta régebben. És bár sokan gondolják a szomszédjaikról, hogy mekkora parasztok, ez azért már nem ugyanaz. Nem állítunk májusfát (mondjuk a karácsonyfa mintájára), karácsonykor nem betlehemezünk, betlehemkor nem karácsonyozunk, sőt a karácsonyfánk is kétféle lehet, azaz műfenyő és/vagy karácsonyi fánk (egy kisebb félreértés okán).

Sőt, húsvétkor még csak húst sem vesznek az emberek, megveszik azt előre, de nem csak ilyenkor, hanem egész évben, a többség leginkább akkor böjtöl, mikor nincs pénze rendesen enni. Hisz a vallási tartalom már a húsvétról is rég lefoszlott a többség számára, ennek is megvan a karácsonyhoz hasonló szekularizált változata, miszerint összejön a család, evés-ivás, opcionálisan ajándékok.Nyúllal, hívs tojással, jellegzetes süteményekkel, bár láttam én már teszkóban bejglit, pont egy húsvét előtt, mondjuk tavaly.

Vagyis attól lenne főleg ünnep, hogy nem kell dolgozni, van egy garantált négynapos hétvége ami biztos remek, de én már négy hete táppénzen vagyok, nekem ez nem akkora menet, viszont néha már el kell gondolkdnom rajta, hogy most épp szerda van vagy csütörtök (a múlt héten el is vétettem), ahogy a kórházban, úgy itthon is összefolynak a napok.

De van még egy kis édesség a hűtőben, és egy indokolatlanul nagy csokinyúl bámul az asztalról, ez jelzi az alkalom ünnep-státuszát. Bár a nyúl zavaróan rózsaszín csomagolású, de Petra a kéket választotta, úgyhogy ez maradt. Gondolom íztre ugyanaz, avagy kibontva minden csokinyúl barna. 

Kivéve a fehér csokinyulakat, de ők rusnyán rasszista fajvédők. Ku-Klux-Klan rágcsálóban...

Hírérték mindenek felett

Már megint vagyok olyan perverz, hogy felnézzek az origo-ra, de hát mi tegyek, húsvét vasárnap van, minden hírportál abszolút takarékon üzemel, nincs mit olvasni a reggeli halava mellé. Természetesen mindenhol a Sri Lanka-i merényletsorozat a vezető hír, ez egy normális szerkessztőségben máshogy nem is lehetne, de az orrigonál vajon mi a második? Ez:

'Különleges képet osztott meg Orbán Viktor húsvét alkalmából"

A kép attól különleges, hogy van rajta egy kápolna meg egy feszület (tényleg, milyen rohadt ritka az ilyen együttállás!), "kis nyomozás" után a buzgó - és origos szokás szerint szerényen névtelen - szerkesztő arra is rájött, hogy ez bizony Pécsen, a Havihegyen található, sőt a képbe kissé belóg az év európai fájának választott mandulafa is. Nem feltétlen szándékosan, ha én mandulafa lennék, nem biztos hogy be akarnék lógni a felcsúti fészbuk oldalára.

Ráaddásul még az is oda van írva a kép alá (és ezkülön lelkesedést okoz az origós médialakájnak), hogy "et ressurectit tertia die", vagyyis hogy harmadnapon feltámadt. Milyen eredeti gondolat, így húsvét alkalmából, komolyan, nekem eszembe se jutott volna, mint ahogy millióknak és millióknak sem. Szerintük. De hát aki szájkeresztény, az szájkeresztény, a hódolói meg elájulnak tőle, hogy lám a pártvezér és kancellár nem csak focizni tud, migránsokat megállítani, kolbásszt tölteni, de még latinul is, mert ilyen művelt. 8Mondjuk a múltkor hallottam valami európai fórumon angolul felszólalni, a kiejtése valahol a röhejes és az ijesztő között volt, a szövegét meg úgysem ő írta magának.)

És hát azt is tudjuk, hogy a felcsúti fészbuk-oldalának külön szerkesztője van, pénzért, tehát minen "orbán viktor posztolt" felütésű origós "cikk" csak nettó seggnyalás. Azt meg különösen senki nem tudja nekem bemesélni, hogy húsvét vasárnap délelőttjén tényleg az egyik vezető hír, mi jelenik meg azon a fészbuk oldalon, pláne hogy a szerző azt is hozzáteszi, nem tudja, hogy rajongása tárgya maga járt-e a helyszínen, vagy csak küldte neki valaki a képet (esetleg a latin sszöveget, fordításal naná).

Na ja, küldték neki. Meg bele.

Tilalmak ha zengenek

Nyilvánosan bocsánatot kért egy brit munkáspárti képviselő, mert dobozos mojitót ivott a buszon (olvasom itt). Ugyanis London területén 2008 óta tilos alkohlt fogyasztani a tömegközlekedési eszközökön, őt meg egy szimpatikus utastársa felnyomta a Sun című bulvárlapnál.

Legalább ott, mert mondjuk valami rendőrnek hiába szól, mentelmi jog arrafelé is van, de mégis micsoda nyilasházmester mentalitás már az, hogy ül a nő a járművön, nyomkodja a telefonját és közben szürcsöl egy kétdecis fémdobozból valami enyhén alkoholos koktélt, erre az utastársban felbaszódik az ideg (bocsánat, a közösségi lét írott szabályainak megsértéséért jogos állampolgári felháborodással él), és az egész-hogy hogynem, az egyik legprimitívebb szennylapnál landol. (Ami egyébként arról híres, hogy a harmadik oldalán mindig csöcsök vannak, kellően buta tekintetű nénikre szerelve persze.)

Egyébként az egész alkoholtilalom kábé annyira működik komolyan, mint annó Amerikában, azaz sehogy. Aki inni akar a metrón, az szépen vodkával üti fel a Fantáját, vagy ha tisztán akarja inni, eleve ásványvizes flakonban viszi magával. Kétségtelenül, 2008 előtt valamivel több volt az alulöltözött részeg tinédzser a metróban meg a buszokon (legalább is saját, korlátozott tapasztalataim szerint), és ők már eleve bontott pezsgősüveggel szálltak fel, miközben barátságosan üvöltöztek a szembe jövőkkel, de zavarni csak azt zavarták aki épp a Tiszta ész kritikáját akarta olvasni a Victoria és a Notting Hill Gate között.

ez amúgy nem a tipikus részeg tini randalír (dailystar.co.uk)

És mióta ezt nem tehetik meg, arad fentebb vázolt fantás opció, vagy simán beisznak előtte, de annak, hogy pont a buszon nem lehet inni, annak nem sok értelme van. Eleve nem is volt, ez Boris Johnson akkori főpolgármester mániája volt, dehát ő a Brexitet is lelkesen támogatta/támogatja, és ránézésből ő meg fodrászhoz jár részegen. Pedig az is egy nyilvános hely...

en.wikiquote.org

Meg hát ennyi erővel egy csomó mindent be lehetne tiltani a tömegközlekedési eszközökön. Például senki ne lehessen büdös a buszon vagy a vonaton (a metrón - legalább is a londonin - mindegy, ott már eleve büdös van), tilos legyen hangosan neolatin nyelven üvöltözni a telefonba, otthagyni az ülésen a tizedéig sem kiolvasott ingyenes újságot vagy meredten bámulni a másik tarkóját, amitől annak folyton hátra kell néznie, és hosszú távon ettől akár paranoid is lehet. Amit majd egy pszichiáter kezelheti drágán.

Persze erről az általam felvetett "senki ne lehessen büdös a buszon" kitétellel kapcsolatban azért meg kell jegyeznem, hogy nekem aztán mindegy, én egy ideje nem érzek szagokat. Úgyhogy inkább mégse legyen ilyen tilalom, hisz azt sem veszem észre, ha én magam vagyok büdös.

Vagy csak irritáló a dezodorom, tudja fene.

Piálni meg sosem piáltam városi tömegközlekedésen, az a hosszabb távú vonatokra meg a repülőre való, csak az utóbbin durván túlárazzák a sört meg a whiskyt, fölcsempészni meg már nem lehet. A vonaton meg olvasni jobb, a repülőkön meg rendszeres aludtam.

Ja tényleg, a horkolást azért be lehetne tiltani.

Csak ne nekem...

Charles D. Hitvita

127 éve e napon halt meg Charles Darwin, aki az őt hőn utáló őskonzervatívok szerint lehet, hogy tényleg a majomtól származott, de az apja biztos nem, mert az még egy rendes ember volt. (Apja, Robert köztiszteletben álló orvos volt amúgy, mint a nagyapja is, de ez az apai nagyapa - Erasmus Darwin, hát eleve micsoda név - állítólag szabadgondolkodó is volt, sőt költő(!), szóval lehet hogy ő is a majomtól származott, legalább is részben, csak később a fiánál ez már elmúlt.)

Az ifjú Charlest már az Shrewsbury-i iskolában is érdekelte a természetrajz, pedig még nem is volt szakállas, plusz a város igen festői, ennyi erővel érdekelhette volna az építészet, meg a kultúrtörténet is. (És az előbb majdnem azt írtam, hogy városka, pedig az is megye- illetve grófság-székhely, Shropshire-é, kicsit többen lakják mint Kaposvárt - miközben mi is megyeszékhely vagyunk, az aprófalvak sérelmére - és még a polgármesterük sem fideszes.)

Charles Darwin tehát már az elején be volt oltva természettudományokkal, ami az orvos felmenőkkel nem is csoda. Aztán ezt a hagyományt követve orvosnak kezdett tanulni Edinburghben, de nem bírta nézni az akkor jobbára még érzéstelenítés nélkül végzett műtéteket, így hát átment a természetrajz szakra. Gondolom azt békésebbnek találta, talán nem gyakorolták az élveboncolást, bár ki tudja, a korabeli felfogás szerint az állatoknak amúgy sincs lelkük, ilyen descartesi értelemben vett biológiai gépek.

Teológusnak amúgy ő maga is tanult Camebridge-ben, de ott is a botanika érdekelte. Meg hát volt az a híres utazása a Snoopyról elnevezett Beagle nevű hajón, ahol megfogalmazódott benne a Fajok eredetének alagondolata, a természetes szelekció, avagy a legalkalmasabb túlésének gondolata.

intentblog.com

És máig ez a leghíresebb dolog, amit Darwin nevéhez szokás kötni, néha sajnos negatív értelemben. Én is találkoztam már olyan kreacionistával, aki határozottan állította, hogy Darwin hülyeségeket beszélt (sőt lehet hogy démoni sugallatra), mert a világot egy isten teremtette (ezt ő úgy mondta, hogy Egy Isten, mert a fanatikusok tudnak nagybetűkkel is beszélni) hatezer éve, és azóta a világ pont olyan. 

Leszámítva a komplett technoszférát meg ami ezzel jár, mint globális felmelegedés, világméretű járványok, elidegenedés, de oké ezek emberi tevékenységek eredményei, ám ha a világ eleve tökéletesre teremtetett (és benne az ember), miért nem élünk még mindig pásztorkodó törzsekben, maximum városállamokban. És miért mozognak a kontinensek? A válasz erre persze rendszerint az, hogy ez is benne van a teremtés (nekik: Teremtés) programjában, de ha tényleg, az evolúció miért ne lehetne benne?

És az én teremtéshívő ismerősöm erre azt mondta, hogy mert az élővilág túl bonyolult, az nem alakulhat ki folyamatosan, azt egyszerre kell megterveznie és megépítenie valami égi mérnöknek. De akkor hogyan jött létre ez a laptop, amit épp püfölök? Hisz nem az volt, hogy  valamikor kétszáz éve valakinek kipattant a fejéből hogy jé baszki, mikroprocesszor! LCD! Merevlemez, merevlemez bazmeg, USB! Már csak az kellene, hogy valaki feltalálja hozzá az internetet...

De tudjuk, hogy nem így volt,  a technológiának is van evolúciója, avagy a bonyolultabb dolgok az egyszerűbbbekből fejlődtek ki, sok félrement és néhány nagyon sikerült ötlet révén.

boredpanda.com

A technológiai analógia tehát nem áll. De a halak szeme! -mondja a kreacionista - Az nem jöhet létre fokozatosan, csak úgy ha minde eleme egyszerre jelen van. Vagy a DNS sem jöhetett volna létre fehérjék nélkül, a fehérjék viszont DNS nélkül!

Hát, ez sem igaz, egyfelől tapasztalat, hogy bonyolultabb szerkezetek rendszerint valóban egyszerűbbekből jönnek létre, így pl. a DNS is kialakulhatott valamilyen kevésbé összetett replikátorból, mint mondjuk az RNS.

De hívőkkel vitatkozni, hitvitákat folytatni reménytelen, hisz az igazi vakhit lényege, hogy a lehetséges tudásnak egy rohadt kicsi szeletetét fogadja el az egyetlen és általános tudásnak, minden más ami ezen kívül esik, az ferdítés, hazugság, kitaláció, ördögi mesterkedés, és nem hogy  nem kell lállni vele vitázni, meghallani sem szabad. Ez nekem kurvára nem tetszik, nem csoda, hogy nem vagyok ebben az értelemben hívő.

De mivel kételkedem a szkepszisben is, tőlem lehetett teremtés (na ja, réges-rég egy messzi-messzi galaxisban, de akár a miénkben is), ám azt megkérdőjelezni, hogy itt a Földön igenis zajlott és zajlik  az élővilág evolúciója, szerintem szemellenzősség. Rosszabb esetben szimpla butaság.

És mindez tényleg csak arról jutott eszembe, hogy ma van Charles Darwin halálának évfordulója.

Friedrich Nietzsche-nek csak agusztusban lesz.

Pedig ő azt mondta, hogy isten halott.

A nap idézete

És no comment...

https://uploads.disquscdn.com/images/de637bae70cdd207a8dca5a6122db3038ec7da21296d936ecaf7cf0f78031bc9.jpg

Olvasókör

Az még hagyján, vagy esetleg mégsem, hogy már komolynak látszani akaró hírportálok is állandóan csak jutyúberekkel, meg az influenszerekkel foglalkoznak, mintha bármi érdemi teljesítmény is lnne az ilyenféle tevékenységek mögött, de most eljött a végpont.

Hogy az ember mi mindent művelhet magával webkamárák előtt, arra volt már számos példa. De míg egy chat-el kombinált szexvideót még értek (a pornó naná hogy lehet érdekes), azt már fel nem foghatom, hogy mi lehet tíz- meg százezernyi nézőnek und követőnek érdekes abban, hogy valaki fánkot eszik. Tésztát, homárt, hamburgert, mindegy is, a lényeg hogy legalább is sokat és egészségtelent.

És ennek az irányzatnak egyik legdurvább vadhajtása, mikor seggfej szülők (nagyjából főleg amerikaiak, naná) a pár éves gyerekeiket tömik a kamera előtt, néha csak simán a követők, néha meg már szponzorok pénzére is hajtva. És helyi serif nem küldi rájuk a gyámügyet.

Számomra egyébként is érthetetlen, mit esznek az emberek az evvős videókon, egyáltlán miért jó nekem azt nézni, ahogy valaki más épp a szívroham közelébe zabálja magát? Itt talán az irígység, a voyeur-ködés meg a káröröm játszhat szerepet, fene tudja milyen arányban. Vagyis hogy fú, ennek a mocsoknak még mocsira is telik, meg garnélára, szó szerint belelátok a szájába, ráadásul én nem csak hogy nem csámcsogok ilyen orbitálisan gusztustalanul, és meg sem fogok halni mostanában a cukorbetegség szövődményeiben, miképp a szívroham sem visz el. Egyébként is eszem almát, a hamburger előtt, néha helyett.

Na most, ez rám nem áll, én már eleve cukorbeteg vagyok, a szívem még rendben van, de a trombózisom még csak javul, és majd ha megyek kontrollra, meg akarják nézni, hogy állunk az epekővel, mert azt is látni véltek, csak még nem volt elég nagy. (Nekem speciel a lekisebb epekő is túl nagy, kövek azok legyenek az Alpokban meg a Sziklás-hegységben, hozzanak köveket a Holdról a nílarmsztrongok, de az én epevezetékemtől tartsák magukat távol a kövek. Nem vagyok én a Gólem vagy korinthoszi oszlopfő, a kő, nekem nem alkotóelemem.)

De majd beállok én influenszernek a jutyúbon, de szexelni nem fogok kamerák előtt, ennyit nem tudok zabálni, az meg gondolom keveseket érdekel ahogy porszívózom a nappalit, pláne annak fényében, hogy milyen szánalmas eredménnyel. Közvetíthetném még ahogy alszom, vécére megyek (azt persze nem, hogy ott mit művelek) vagy hogy épp ideges vagyok, de ezek a dolgok másokkal is előfordulnak, gondolom nem vonzanék velük túl sok követőt.

Ezért inkább olvasni fogok egy webkamera szeme láttára, méghozzá vastag könyveket, sőt ha kell időnként kézzel is írok majd, ezek olyan dolgok lesznek a folyton a hálón lógó befolyásolhatóknak, amilyenről eddig leginkább csak hallottak. Fontos persze hogy a Sátáni versek vagy Az ötös számú vágóhíd borítóján ne legyenek képek, ezek csak elvonnák a figyelmet arról a tömény élményről, ahogy épp a fotelben ülve olvasom őket.

És a követőim majd napról-napra körömrágva várják, hogy aznap épp hányadik fejezetig jutok, és hogy milyen képet vágok hozzá.

De könyveket azt nem ajánlhatnak nekem, ők tuti nem!

A nap képe

Még délelőtt jött szembe ez a khmm... illusztráció a 444-en. Mit mondjak, a Házel Nökúrról (akiről most eszemebe, hogy talán Hazel O'Connor rokona?) nehéz lenne ennél kifejezőbb képet készíteni. Pontosabban lehetne, mert igazán nem szarvasagancsot kellene hordania, hanem egy tulok tülkét, ettől persze a szimbolika még rohadt erős.

444.hu

És jelent meg eme remekmű annak kapcsán, hogy hősünk interjút adott egy lapnak, de azt nem linkelem ide, mert egyfelől a franc sem csinál nekik ingyenreklámot, a végén még azt hiszik, hogy újságírók. Pedig csak alákérdeznek egyre zakkantabb politikusoknak. Most például a minden eddiginél elborultabb Kövérház Elnöknek (no igen, van akinek Fehér Ház jut, nekünk meg ez itt), tartották oda a diktafont, és ő nem fékezte, de nem is hazudtolta meg magát.

Soros  migránskavánok törnek a komplett kereszténységre már megint, agyhullámokkal manipulálva a tudatát azoknak, akiknek még maradt, nyilván üzemkész lett a mentális fészbuk a háttérhatalom laborjában. Így már a gondolarainkba is beférkőző cuki macskák, virágba boruló fák és indoklatlanul kiposztolt szendvics- és sütifotók fogják aláásni a nyugati civilizációt.

Ez utóbbi persze nem igazán világos, hisz a háttérhatlom az a Soros, meg az EU, és egyikük sem igazán idiai vagy afrikai, a Hold sötét oldarálól már nem is beszélve. Az végképp nem világos ugyebár.

De H. Zelnökúrnál ez az az eset, amikor megpróbál megugrani egy logikai duplaszaltót, és pofára esek.

Még jó, hogy a szarvak épp nem voltak rajta. Mert azokra esni kellemetlen, plusz a Semjén elvtárs időnként pont ilyet viselőkre szeret lövölözni, helikopterről.

Interdínók

Most már van rendes adapterem, belevillámlik a konnektori áram azon át a gépbe. Mert a modern technika ilyen, kell nekem a laptop meg minden egyéb kütyü, úgyhogy megérdemeltem a kihalást, pedig nem islógok minden nap a fészbukon.
De az Armageddon még mindig csak egy film. Pedig 2014-ben Pápua-Új Guenába csapódott egy meteorit, amiról most azt feltételezik, hogy esetleg egy másik naprendszerből érkezhetett, de ez nem sokat számít, nem sokakat érdekelhet. Na jó, mondjuk az asztrofizikusokat, de közülük legfeljebb Rajesht ismeri a többség, az Agymenőkből, de őt sem közelről.

Egy ilyen meteoritnál nem az számít, honnan jött, hanem hogy mekkora pusztítást tud végezni, az már csak bónusz lenne ha az élet csíráját is hordozná egy ilyen, háha valakik pár millió év múltán újrakezdhetnék ezen a szánalmas bolygón.
Mert az emberiség leszerepelt, ennyi ostobasággal, erőszakosságal és környezetszennyezéssel csak idő kérdése, hogy mikor éljük fel a Földet, vagy öljük meg egymást, amelyik előbb sikerül.

És tudom, mindig vannak szent kivételek, csak valahogy a teszkóban sosem őket láttom szembejönni. Úgyhogy jöhet a meteorit, csak szóljon előre, hogy én elkerülhessem a környékét. Hiszen ha a dínókból lettek a mai hüllők és madarak, akkor az ő egy részük is meg kellett hogy ússza a kihalást.

belyegter.blogspot.com

Nnnaaa

Delutanra lesz afapterem a laptomohoz, mert igy a tableten ez nem praktikud. De majdakko igen emek lesz, nomalis billntyuzet, meg ekezetes betuk.

Rakk.És roll.

"Nekem feltett szándékom, hogy visszahozom a rock and rollt a politikába, és hogy ha ehhez néhány politikust, meg néhány közvéleménykutatót, meg néhány újságírót el kell küldenem a kurva anyjába, hát el fogom."
(Puzsér Róbert)

A betegség az betegség, nem mozoghatok, kaját is telefonon rendeltem, még szerencse hogy benne van a lábamban a bugi (meg a vérrög), az interneten meg minden nagyon rakkendroll, csak jól kell válogatni a tartalomból belőle.

És a zinternet arra is kell, hogy ne legyek végletesen magányos, tényleg csak 8-10 ismerőst kell zaklatni a messengeren, hogy valaki föl is vegye, én meg nézek hülyén (mert nem is számítok rá), és az meg nem megy, hogy ne próbáljak valami értelmeset, netán érvényeset mondani.

Rá kell ébrednem, hogy ki a fenét érdekel egyáltalán, mi a frász is van velem? Nem túl sokakat, de ők legább nem veszik fel a "telefont", magam meg csak beszélgetésre vagyok alkalmas, ám a barátaim főleg elfoglaltak, dolgoznak meg családanyák (tényleg, a barátaim nagy részben lányok, de ez így van már harmincsok éve), úgyhogy Marisnak, Orsinak, Adriennek, Ildinek ez úton is köszi, hogy legalább szántak rám időt.

És akkor rakendroll:

Cover

A rusnya politikán túl is van élet, menekülési utunk a kulturális izék hímes mezeje, nekem az alábbi videót épp tegnap dobta fel a jutyúb, hogy ez engem érdekelhet. Naná, sőt jajj de tetszik, nincs is szebb mint mikor a Motorhead David Bowie-t játszik, a Heroes meg amúgy is egy remek dal, csak arra várt, hogy egyszer Lemmy eldünyögj jó rekedten.

Jelzem,rendületlenül öregszem, a rockzene - néhány fontos kivételtől eltekintve - nekem valahol a kilencvenes évek végével lezárult, pedig így is tizenöt évvel kéőbb születtem, mint kulturálisan ideális lett volna, no meg rossz helyen. Én nagyjából 1978-79-ben Londonban szerettem volna mondjuk 18 éves  lenni, az volt az igazi nyár, az idő oly gyorsan jár. Sex Pistols például, kicsit későb jött a Toy Dolls, meg épp beindult az egész ska-színtér (Bad Manners, Lauren Aitken ), de ott lettem volna.

És igazából Bowie is akkoriban (meg a nyolcvanas évek elején) volt a csúcson, illetve később, az Outside idején is, de nagyon megnéztem volna élőben, mondjuk a Brixton Academyn.

Ám Lemmy halott, Bowie halott, a dalaik meg megvannak még, szerencsénkre. Nélkülük kicsit szarabb lenne a világ, azt meg tényleg nem érdemeljük.

Szóval: motorhead, de berakom az eredtit is, lehet hogy volt már, de egy újszülöttnek minden vicc kínos:

Savazás

Benne vagyunk nyakig a kampányban a fideszkádénepé már elsőzött is, vagyis azzal dicsekedtek, hogy ők gyűjtötték össze elsőnek az EP-választáson való induláshoz szükséges húszezer aláírást. Hogy ez miért fontos, azt csak az tudja, aki a politikára und az általában vett közéletre focimeccsként tud csak gondolni, valaki, aki nemigen lát túl a szar focin meg a nettó machiavellizmuson.

A fideszkádéenpé nem kormányoz  hanem kampányol. Valójában ezt csinálja lassan kilenc éve, mert nekem senki nem tudja bemesélni, hogy a kurva drága stadionok, párhuzamban a lerohadó egészsségüggyel és a szánalmas oktatással, az kormányzás, meg hogy a térkövezett terek giccses szökőkutakkal (EU-s pénzből, naná) az kormányzás lenne. Vagyis nem gondolom, hogy Nyuszi rokonai, barátai és üzletfelei, a saját érdekeiken túl, bármit is tennének ezért az országért, mondjuk nem is tudnának, hisz az országból ők nagyjából a VIP-páholyokat, a magánrepülőket, meg a magukat újságírónak álcázó mikrofonállványokat látják, és onnan nézve minden oké. A lány a saját lábán áll állami millliárdokkal, a fiú focistából lett vallási zenebohóc, a többi gyerekre meg már nyilván várnak az saját lábon állást segítő igazgatótanácsi tagságok, hisz Agyarország jobban teljesít. Nekik.

Az ideáltipikus fideszkádéenpés az egy sörhasú férfi, lájkolja a szalonnát, a pálinkát és a fodballt, van sok gyereke, hisz legény a farkán, kedvenc könyve pedig az Egy rezsidisznó filózófiai észrevételei a körmömpörkölt ürügyén című, máig kiadatlan remekmű. Szereti a viktátort, szentté is avatná, csak sajnos az nem megy, mert az alany következetesen reformátusnak hazudja magát, plusz még nem halt meg, így aztán nem tehetett csodákat oadátról. De az ideáltipikus fideszkádéenpés komoly hívő viktoriánus, csak nem az angol kandallópárkányok értelmében.

Ám mivel a tét - mint tudjuk - a keresztény civilizáció, ha nem a fideszkádéenpé nyer, akkor onnantól nem lesz sem kereszténység, sem civilizáció, egy koszlott barlangban lesz mindenki krisnás, és barbár módon legyikolt eredei gyümölcsöket zabál a túlélés érdekében.

Szóval ha valaki szeretei ezt a félázsiai majdnem-diktatúrát, az savazzon a mégegyszer le nem írom pártra, de ha szavazni akar, akkor inkább másra. Már ott tartunk, hogy bármelyik másik jobb lenne, mint a viktátorék. Nem értük haragszom, hanem rájuk.

Műhullaipar

Ovasom -mert itthon, szó szerint lábdozva mást nemigen tudok csinálni - hogy nem is rossz üzlet a műhulla-biznisz, van például egy amerikai cég, amelyik anatómialig pontos, kívánságra vérző, lélegző stb műtesteket gyárt. Vagyis nem csak hullákat imitálnak, de majdnem-hullákat is, valahol 50 és 100 ezer dollár közöti árfekvében, elsősorban az orvosképzés számára. Tehát játék- , szex- és vudubabákkal nem foglalkoznak, pedig igény nyilván ezekre is lenne. Gyártanak viszont mű döglött kutyát. (Vagy döglött műkutyát, de mégis inkább az első verzió a helyes, mert egy műkutya nem élt soha, tehát eleve nem tudott megdögleni.)

És a modelljeik tényleg élethűek, nálam működnek fogyókúrás segédeszközként is,de sajnos ma már ebédeltem. Mindegy ha sokat nézegetem cég weboldalán a galériát, beérem majd egy almával is vacsoraidőben.

Vagyis ez afféle tudományos horror, hiszen egy jó kis darabolós-élveboncolós film után is kikívánkozik az emberből a sajtos omlett, meg hajlamos az olvasólámpa fényénél aludni, miközben racionálisan tudja, hogy ez csak film, művér és műbelek jól bevilágítva, premier plánban. Vagyis ha az embert elbozaszt egy nyúzott-csonkolt-összeégett hulla, akkor a hatás működik az esetben is, ha szilinkoból meg sógyurmából szoborták művészi hajlamú és tudományos érdeklődésű enyhén perverzek. Üzleti alapon. (Amúgy a cég filmekbe és tévésorozatokba is szállít testeket.)

syndaver.com/gallery

Amynnire az iskolai biológia és/vagy rajzszertában található műcsontváz picit sem ijesztő, ezek a fósszerek vizont igen. Ráadásul mindegyyiknek nevet is adnak, elvégre egy élethű daraborosgyilkos-áldozatnak nem lehet csak úgy gyártási száma, ha már olyan sokat dolgoztak rajta akkor minimum kijár  neki egy John vagy Colin, a helyett hogy AW-476-55Z. 

És az is érdekes, hogy az egyenénk kialakított, főleg 3D-nyomtatott alkatrészeket aztán gondos kézművesmunkával varrják össze, és a hosszas kísérletezés után arra jutottak, hogy az összeálllításhoz a legjobb a mentolos ízű, viaszos fogselyem. Képzelem mennyi kísérletezés lehet e mögött: először medvecukorral próbálkoztak,  csak azt rohadt nehéz volt befűzni a tűbe, aztán jött  a paradicsomos spageetti, de mindent összekentek a szósszal, ott is ahol a Johnnak (vagy Colinnak) nem is kellet volna véreznie.  Végül rátláltak a fogselyemre, de a málnás nem volt elég viaszos, a hagymás szalonnás ízesítésűt meg mindig leszopogatták a kollégák, a mentolos viszont végre bevált, a mentoltól még a hullák is kapnak egy vajszínű árnyalatot, és megspórolható vele a Tic-Tacos bedörzsölés.

Plusz hasznos a munkatársak szájhigiénéje szempontjából is, így nem lesz belőlük szemléletető eszköz a fogorvosi karon, az egyetem kénytelen lesz venni tőlük egy művészeien ramaty fogsorú műfejet, drágán.

Haditudósok

Ha már - mint az előző posztban írtam -  a tét a létra, izé... a lét a tét, vagyis hogy jönnek a sokan migránsok illegálisan erőszakoskodva mindjárt, akkor a köztévének csúfolt pártközlönynek kutya kötelessége bemutatni, hogy is fenyegetik a keresztény civilizációt. Nagyon, effelől nincs kétség, de itt már nem holmi menekültekről meg illegális munkavállalókról van szó, hanem egyenesen a civilizációk összecsapásáról. Ezért hát a pártköztévé napok óta tudósít a Szaloniki mellett sátrazó kábé kétszáz menekültről, akiket szimplán csak  "migránskaraván" néven emleget, és naponta többször jelentekezik be  stábjuk onnan élőben, a folyamatos bréking nyúz jegyében.

És a fideszes szekta hívei nyilván be szopják ahogy kell, hisz amit a tévesen köztévének nevezett izé közöl, az nem egyszerűen hír, az a kinyilatkoztatás a legfelsőbb köröktől, iránymutatás hogy mit is kell gondolni  világról.  A tények bekaphatják, esélyük sincs a tőrőlmetszett dogmtikával szemben, Góg és Demagóg fiai ők.

Úgyhogy az álhírtévévé alakított M1 gyakorlatilág átállt az élő haditudosítás műfajára, ahogy a 444 fogalmaz. Ilyen reggeli élő bejelentkezésssel például, hogy: "Éjszaka viszonylagos nyugalom volt, de most úgy tűnik, hogy újra talpon vannak és valamire készülnek."

Hát ez tényleg példátlan, a meddigtűrjükmég minősített esete. Nem elég hogy ezek mocskos migránkaaravánosok éjszaka alsznak és nyilván csak azért viszonylagos a nyugalom, mert néhány elfajzott prosztatájú potenciális terrorista hajnali fél kettőkor is kimegy hugyozni, de reggel meg újra talpon vannak. Mer' ezek ilyenek, fel merészlnek kelni reggel, a helyett hogy megfulladnának álmukban vagy rájuk esne egy meteorit az isteni igazságszolgáltatás jegyében, aztán meg készülnek valamire. Mosakdodnak, reggeliznek, fogat mosnak, ilyesmiért itthon már rég elvitte voln őket a TEK kommandója. Hiszeen a terroristák is mit szoktak csinálni a merényleetek reggelén? Igen, mosakodnak, felöltöznek, reggeliznek, aztán indulnak öldökölni, szóval az ilyesmi eleve gyanús. Hisz ha nem készülnének semmire, csak szeretnének tovább heverészni a sátraikban, akkor mire fel ez a nagy készülődés? Na ugye!

A párttévé munkatársai azonban résen vannak, ők tudják azt is amit nem tudnak, és hihetetlen szakmai bravúrral képesek máris haditudósításokat adni, pláne ha a menekültmigránsok kicsit huzakodnak is a rendőrökkel. Az már kérem a harmadik világháború, amiről ugyan azt hittük, hogy atomfegyverekkel fogják vívni, de inkább kövekkel meg botokkal (pedig azzal a negyediket kellene, az atomháború után), opcionálisan könnygázzal.

És a haditudósításokból azért nem maradhat ki a kötelező kormányzati panelek egyike sem, azért utalgatni kell rá, hogy általuk 150 fősre becsült "karaván" (ami persze nem maga az inváziós sereg, csak egy előretolt helyőrség) kinek érdekében is csinálja ott Szalonna Niki mellett a balhés sátrazást. Hiszen az összeesküvés nyilvánvaló, ez abból is látszik, hogy a sátras karavánerek (vagy hogy hívják azt, aki karavánol migránsilag) egymás között valami érthetetlen nyelven beszélnek, nyilván hogy a mások ne értsék meg jól. Pedig beszélhetnének mondjuk magyarul is, már csak párttévés haditudósító kedvéért, hisz ártunk és ormányunk szerint tudnak magyarul. Mert mi másért plakátolták volna tele az országot pár éve a "Ha Magyarországra jössz..." kezdetű, magyar nyelvű plakátokkal? 

Akkor ugye ilyneket üzentek az akori karavánereknek, hogy nem vehetik el magyarok munkáját, de tiszteletben kell tarataniuk a kultúránkat, pedig a mások munkájánk elvétele a kutúránk része, miként az is hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is. De ez persze csak liberálbolsevik propaganda, öngyűlölő magyartalanok rosszindulatú áskálódása.

A tudjuk kik érdekében, akik a hanyatló Nyugaton irigykednek  mi fantasztikus eredményeinkre. (Nálunk jobban csak  Észak-Koreát valamint az Üzbeg- Türk és Egyébisztánokat irigylik, de a bomlasztást nálunk kell kezdeni, ha már mi akarunk lenni a Kelet legnyugatibb védőbástyája, igazi félázsiai lendülettel.)

nemtomhonnan (a 444.hu kommentszekciójából)

Mert nálunk Mifelénkben remekül mennek a dolgok, sokezer órásplakát bizonyítja, hogy jajj de csodásan kormányoz az orbánfő, egyre szebbek, okosabbak és gazdagabbak vagyunk, csak plakátok meg szögesdrót kérdése az egész. A plakátkampány jobban teljesít!

A lét a tét

A felcsúti berúgta a kampánymotort, jól megaszondva, hogy az EP-választás tétje nem más, mint a keresztény civilizációnk léte.

Hát először is, ez ugye nyilvánvaló baromság, a tét ugyanis az, melyik pártszövetség szerez többséget az Európai Parlamentben, és ennek megfelelően ki lehet majd az Európai Bizottség, úgy is mint az uniós kormány vezetője. De a jobb-bal-liberlis-zöld-neonáci-mifene képviselők aránya nem sok befolyással lesz úgy általában a civilizációnkra. Ami egyébként nem keresztény, legalább is a szó vallási értelmében nem, legfeljebb a kereszténység, a  keresztény morál által meglapozott, de az erkölcs meg nehezen mosható össze az intézményes vallással, pláne történetileg. Tessék csak a keresztes háborúkra vagy a Szent Inkvizícióra gondolni.

Zorbán fejében ez a "kereszténység a tét" nyilván azért merült fel (szigorúan csak mint kampányszöveg, annyira keresztény ő, mint amennyire én atomfizikus), mert ennek leple alatt lehet újra kezdezni a régi, jól bevált migránsozást. Amit persze soha abba se hagytak, egy percre sem, csak lejjebb tekerték a lángot, de miután látják, hogy az Erzsike nénik már kissé telítődtek a sorosozással, a junckerezés meg eleve nemigen izgatta fel őket, kell egy kicsit megint migránsozni. Ami egyébként látens arabozás, finoman adagolt terroristázós felhangokkal, és ha már úgyis kereszténydemokratát játszanak épp, a korábbi egyujjas nacionalizmus helyett, még jól is jön a sok sötét képű arab, aki majd biztos ide akar jönni jól. Hogy elvegyék a munkánkat (az enyémet vihetik!), a lányainkat és a vallásunkat, még szerencse, hogy ez utóbbi a többségnek nincs.

Beleértve természetesen a mini szterelnök urat is, aki tőrőlmetszett politikai kurzuskeresztény, ha Jézus ma járna közöttünk már rég Soros-ügynöknek nyilvánította volna, miközben ráküldi a NAV-ot, a TEK-et meg még néhány betűszót.

Persze lehet, hogy ezt a tétezést úgy értette, hogy neki személy szerint a kereszténység a tét, már fontolgatja a megtérését, de egyelőre a májusi választási eredménytől teszi függővé. Először bizonyítsa az Úr, hogy mellette áll (ezt tudná egy fölényes győzelem elintézésével kimutatni), aztán majd megnézi mi is van abban a tíz parancsolatban. Meg hogy mennyit lehet lealkudni belőle, mert azért azt senki sem várhatja, hogy ő hatnál többet is betartson egyszerre, hisz még a kormányzásra, a focira meg Lőrinc barátra is oda kell figyelnie, és hát az elhízottan rosszul öltözés is sok figyelmet und energiát igényel.

Ha viszont nem nyernek májusban, pontosabban nem elég fölényesen, akkor majd elnapolja a megtérést, az kurvaisten.

Az európai keresztény civilizáció meg bekaphassa, majd csinálunk magunknak Nemzeti Sámánügyi Hivatalt, ahol na vajon ki lesz majd a főtáltos?

Igen, a Deutsch Tomi, az egész pártban valószínűleg neki volt eddig a legtöbb látomása, úgyhogy másra már úgyse lenne jó. De ti ne vegyetek drogot, legyetek popsztárok, és megkapjátok ingyen!

25, 27 - a napi nem nyerő számok

Éppen ma 25 éve halt meg Kurt Cobain, a Nirvana énekes-gitárosa, zeneszerzője, szövegírója, arca és spirituális atomreaktora. 52 éves lenne ha élne, de jó tempóérzékkel csatlakozott a 27-esek klubjához, azokhoz a híres zenészekhez, akik épp 27 évesen húzták le a rolót. Ilyen volt Brian Jones (a Rolling Stones gitárosa), Janis Joplin, Jim Morrison vagy Jiky Hendrix, no meg - már Cobain után - Amy Winehouse is. Ez a huszonhetes valami elátkozott szám lehet az angolszász popkultúrába, nyilván a tizenhármas helyett, elvégre  nehéz ügy tizenhárom évesen és híresen meghalni alkohol, drog vagy öngyilkosság-túladagolásban.

Kurt Cobainnek ez utóbbi jött össze, gondolom túl lassúnak találta a drog általi lelépést, ezért a heroint fegyverre cserélte, és R.E.M.-et hallgatva kinyírta magát a háza garázsának padlásán. Egyértelműen meg volt zuhanva, akkorra már kiderült számára, hogy az elcseszett gyerekkort (szülők válása, érzelmi magány, agresszív mostohaapa, miazmás) nem tudja kompenzálni a rocksztár-státusz sem, sőt. Egyáltalán nem akart generációja ikonja lenni, zavarta a népszerűség és pláne a nyilvánosság, a búcsúlevelében is arról ír, hogy nem élvezi az egészet, nem tud mit kezdeni a felé áradó rajongással.

Sérült volt, de legalább tudta magáról.

És közben végiggondoltam, hogy én milyen lehettem 27 évesen. Hát, sokkal jobb passzban voltam mint ő, épp megszereztem a második diplomám, tanítani kezdtem a helyi egyetemen, pont nem volt érdemi magánéletem, ami miatt aggódnom kellett volna, de még volt sok barátom, és bíztam a jövőban. Na jó, hosszú távon azért ez a bizalom nem bizonyult megalapozottnak, de elvoltam mint egy rendesen öntözött szobanövény, akit néha az erkélyre is kitesznek, alapvető érdeklődéssel vártam a jövőt. Azóta persze sokkal sötétebben látok mindent, de már 45 vagyok, azaz a huszonhétévességem is nagykorú lett közben, hiába maradtam fejben huszonkettő. Mert nekem nagyjából akkor fejeződött be a személyiségfejlődésem, utána  már csak műveltebb lettem, de érettebb semmiképp.

Kurt esetében meg valahol 10-12 éves korban állt be az Én, aztán maradt is olyan. Egy kiskamasznál meg nem csoda, hogy nem bírja a sztárságot, még heroinnal sem.

De a művei legalább érvényesek, és ez is valami, nem lett belőle Zsír-Elvis, nem kell magát vegasi kaszinókban ráznia a napi betevő ópiátokért. Legalább.

Címlapfiú

A magyar kormány azt szeretné, ha a szlovén kormány nem hagyná, hogy karikatúrák jelenjenek meg a felcsútiról Szlovéniában. Nyilván azt is szeretné, hogy sehol se jelenjenek meg róla karikatúrák (egy helyettes államtitkár jellegű létforma ezt nyilván úgy írná, hogy Róla), de amíg nem vettünk még néhány katonai helikoptert, nem mernek egyszerre hadat üzenni a világ összes országának, pontosabban azoknak, ahol nagy a gúnyos karikatúráknak való kitettség veszélye.

Még szerencse, hogy Szlovénia egy tőlünk független ország, és az ottani politikai vezetésnek esze ágában sincs belepofázni abba, mi jelenhet meg egy lapban és mi nem. Ezt a gyakorlatot amúgy sajtószabadságnak hívják, ami annyira távol áll a pártvezér és kancellártól, hogy már pusztán e szó hallatán is kereszteket vet semjén zsoltra, távozz tőlem sántán! Magára elvégre mégsem vethet, ha már nem keresztény, azt meg nem tudom, hogy a Fideszes Apaszentegyház Hatalomtechnikai Patriarchátusának milyen ördögűző rituáléi vannak.

444.hu

Nyilvánvaló, hogy Kormány Viktor orbánfő meglátta az ominózus címlapot a sajtószemle két focihíre között, és felbaszódott benne az ideg. A nagykövet meg ment és intézkedett, olvasói levelet írt, aztán egy diplomáciai jegyzéket is átadott. Hiába no, egy karikatúra minimum diplomáciai jegyzéket ér, figyelmeztetés gyanánt, de ha ezek a szlovénokok nem tanulnak belőle, és legközelebb náci húsvéti nyúlnak ábrázolják a főnököt egy vécépapír csomagolásán, akkor abból már hadüzenet lesz. Sőt annál is rosszabb: teleplakátolják majd Magyarországot kék alapon "Meddig tűrjük még hogy Szlovénia...?" meg "Joga van tudni micsoda egy trágya hely az a Ljubljana" szövegű út  menti balesetveszélyekkel. (Javasolnám még, hogy utaljanak a szlovén főváros német nevére is, ami ugye Laibach, és hogy ilyen néven működik egy sokak által - amúgy tévesen - nácinak nézett alternatív rockzenekar is, ami biztos nem véletlen, Szlovénia a hanyatló nyugat ópiumának láncos kutyája. Talán értenék...)

De tényleg döbbenetes, hogy ártunk és ormányunk mennyire elszakadt már a demokrácia normalitásától, ezek tényleg komolyan gondolják, hogy egy szíjjártópéteri értelemben vett, külügyminiszternek látszó, kispályás focista fogja megmondani, hogy a tőlünk délre normális országban mi jelenhet meg egy címlapon. Vagy komolyan elvárják, hogy majd az ottani kormány fog az ő stílusukban rendet tenni?

Mert ugye nem valószínű, hogy a szlovén balközép kormánypártok majd Marjan Sarec miniszterelnök közvetlen, ám nem nyilvános utasítására egyszer csak megvetetik hozzájuk közel álló üzletemberekkel a Mladina (Ifjúság) című lapot, aztán hirtelen ötlettől vezérelve meg is szüntetik. Ott nem jön a semmiből Laurence Mesar a gáz-és részvényszerelő, hogy a víz alá nyomja a független sajtót, félúton egy focimeccs meg egy kolbásztöltés között.

Az olyan elfajzott politikai rendszert, amit arrafelé nyög a nép, liberális demokráciának hívják, mondjuk feleslegesen, mert maga a kifejezés egy tautológia, hisz a demokrácia (a modern demokrácia) az eleve csak liberális lehet, mert a szabadság nélkül semmiféle valódi népakaratról vagy népuralomról nem lehet szó. Illiberális demokrácia nincs, tehát Vlagyimir Vlagyimirovics Oroszországa, vagy az Orbánisztán-medence egy nem létezhető berendezkedéssel próbálkozik, ám az ilyen próbálkozásoknak jellemzően sírás a vége. Csak az nem mindegy, ki fog majd sírni akkor.

Zorbánék láthatóan közel állnak ahhoz hogy igazi bömbölő sírásba törjenek ki, valódi középső csoportos stílben, legalább is erre utal, ahogy egyre dühösebben, egyre hülyébb pofákat vágva nyüszítenek és toporzékolnak. De hát a vezér egyszer már elszólta magát, mikor azt mondta, hogy neki személy szerint nem a diktatúrával volt baja a nyolcvanas években, hanem azokkal, akik működtették. Na ja, ha tehát ő lehet a diktátor, akkor minden oké, hisz ő egy jellemes, sosem hazudó, és a józan ész határán túl is erkölcsös ember, akinél ráadásul nem is arra kell figyelni amit mond, hanem arra, amit tesz. (Tényleg, lehet tettekkel hazudni?)

Úgyhogy ennek a példátlan, az arab-izraeli konfliktusokkal vetekedően súlyos nemzetközi diplomáciai botránynak szerintem csak egy megoldása lehet: A Mladina tulajdonosa ajánlja fel önként és ingyen a lapot az orbánista médiaalapítványnak, az nevezzen ki új főszerkesztőt (ötlet: Dózsa László 1942- ), aki aztán jól nem hagyja majd fogni, hogy ilyen gusztustalan címlapokkal jelenjen meg az immár népben és nemzetben gondolkodó, kersztyén-konzervatív értékrendet tükröző, nyomtatott satóperiodika-termék. Ha az új főszerkesztő nem tud szlovénül az nem lesz probléma, elvégre ő szerkeszti majd a lapot, nem pedig olvassa. Amúgy is, arra a kis időre míg beszántják az egész lapot a picsába, minek is megtanulni szlovákul vagy hogy, a főnökök és klánvezérek amúgy is Horvátországba járnak nyaralási célból üdülni a yachtra. (És a diplomáciai jegyzékkel, meg az ellenséges felvásárlással még kifejezetten kesztyűs kézzel pofozzák fel őket, elvégre közéjük is lövethetnének, Charlie Hebdo reloaded.)

Én pedig a budapesti kormánynak (most majdnem azt írtam, hogy a mi kormányunknak) szeretnék átnyújtani egy diplomáciai jegyzéket, mert az az ország, ahol az alábbi kép elkészülhetett, az szánalmas egy nyomoronc, amit ostoba senkiháziak vezetnek rokonaik, barátaik és üzletfeleik érdekében, szotyihéjat köpködve.

De igen büszkén.

No milk today

A tej az a kedvenc italom (bár a paradicsomlé sem semmi csak keverve nem jó a kettő), az alkoholokat kizárólag a hatásáért fogyasztom, vizet meg szomjúság ellen. 

Ennek megfelelően mindig van tej a hűtőben, bár túl sokat nem ihatok belőle, és azt is inkább este. Viszont egyre gyakrabban jön szembe az a marhaság (ez esetben szűkebben: tehénség), hogy a tej az igazából egészségtelen, mert egyfelől az ember csak csecsemőként kellene hogy igya (szopja, nyeldekelje, gargalizálja vagy fulladozzon tőle), meg egyébként sem nekünk lett kitalálva, hanem a kis szar vasmarháknak, egy felnőtt embernek ez testidegen. Na ja, a gyümölcsök nagy része meg arra lett kitalálva, hogy állatok egyék meg őket, és aztán szarják ki valahol arrébb a magokat, így biztosítva az adott növény szaporodását. Innen nézve tehát az áfonya is testidegen, a tehén legalább emlős, de kérdem én, van-é az áfonyabokornak emlője? Na ugye!

Ráadásul a tehén is testidegen növényeket fogyaszt, így a húsevők meg a tehénen, csirkén, disznón keresztül valójában közvetett vegetáriánusok, pláne ha a Cordon Bleu-t zöldkörettel eszik.

Nade. Épp ma olvastam egy megdönthetetlennek látszó érvet a tejivás ellen, miszerint a tej arra való, hogy az aranyos kis bociból jó nagy marha legyen, nekünk viszont nem érdemes pont erre törekednünk.

Persze ez nem mindig sikerül, a világ, inkluzíve a közélet, tele van jó nagy marhákkal, de ezt a Prosectura már rég megénekelte, igaz egy másik kifejezéssel élve. 

Dalszövegükben ugyanis a lírai alany azt énekli a refrénben, hogy "én egy ici-pici sperma voltam, de jó nagy geci lettem", aminek aztán tényleg aktuálisak az áthallásai. (De most nem szúrom ide, mert a dal amúgy szörnyen vacak... Azért itt a link.)

Égő!

Bocsánatot kért az a lengyel pap, aki nyivánosan (és nem mellesleg: kis ministránsfiúk részvételével) könyveket, többek között Harry Potter-köteteket égetett. Mert hogy azok istentelenek, szentségtelenek und bálványimádók. Na ja, a pap az ő bácsi egyujjas agyával azt gondolja, hogy csak szent könyveket lenne szabad nyomtatni, elvégre a Gutenberg nevű alak is azért találta fel a könyveknek az ő nyomtatásukat, hogy Bibliákat préseljen papírra. Mondjuk eleve nem csak azért, meg tényleg, most egy katolikus pap döntse el hogy akkor mi a szent könyv? Vagy mondjuk mi a szent könyv egy hindunak? Másképp fogalmazva: Égetne az atya mondjuk Bhagavad Gitákat, mert az szerinte bálványimádó, nem szerepel benne Jézus vagy legalább Mózes, és egyáltalán, ki a kurva isten az a Krisna?

444.hu

Mert ugye az van, hogy:

- Szabad társadalomban élünk. Szeretnénk élni legalább is, avagy jobb pillanatainkban azt gondoljuk, legalább a vélemény szabad, ha a szólást már korlátozza is a kormányzati (nemzetstratégiai jelentőségű) médiaholding, vagy egy hülye pap a lakótelep szélén. Egy szabad társadalomban (ahogy annak idején TGM megjegyezte, szabad vallást is gyalázni, szabad gyalázni a gyalázókat, tiltakozni, tüntetni és ellen tüntetni, de egy dolgot nem lehet: meggátolni, hogy a másik véleménye megjelenhessen, pusztán az okból, hogy nekünk nem tetszik, hogy az a vélemény ott speciel nem a miénk, bottal sem piszkálnánk. Ízlésről és világnézetről nem érdemes vitatkozni. Lehet, de nem érdemes. És a lengyel pap bácsi pont ezt nem veszi észre: ami neki nem tetszik z nem eleve rossz, az neki, és  hozzá hasonlón gondolkodóknak nem tetszik, és pont. Másoknak meg aa katolicizmus nem tetszik, pláne a felénk is honos nacionál-katolik biznisz, azt' mégsem éget senki bibliákat. (Pedig a Biblia nevében, rá hivatkozva rohadt sok embert öltek meg a történelem eddigi menetében, a Harry Potterre hivatkozva eddig senkit, de igen tudom, várjunk párszáz évet, aztán meglátjuk. Csak addig ne tessenek könyveket grillezni...)

- Tényleg mi lenne, ha innentől minden vallás képviselői elkezdenének könyveket égetni, persze mindig a konkurensekét, hisz az lenne a logikus, nem holmi ifjúsági regények hamvasztása. Vagy minden könyvet elégetne minden bigott bármelyik vallásból, ami nem pont az ő egyetlen s örökkévaló szentírása. Eltűnnének a könyvek, pedig én épp most olvastam újra a Sátáni verseket Salman Rushdie-tól, ott már  konkrétan a szerzőt akarták megölni a vallási fanatikusok, ezért a regényért.

- A 444 is idézi Hesse híres mondását, miszerint ha valahol könyveket égetnek, akkor ott előbb-utóbb embereket is égetnek majd. Az utolsó nagy, szimbolikus könyvégetéseket felénk a nácik rendezték legutóbb, és emlékszünk ugye a auschwitzi kemencékre. És akkor különösen rémes, hogy egy lengyel pap akciója, valahogy mégis erre rezonál.

A legrémesebb persze az, hogy valószínűleg tök komolyan gondolta az egészet, a bocsánatkérés meg leginkább azt jelenti ezekben az esetekben, hogy sajnálja hogy lebukott, hogy kiderült, hogy ekkora botrány lett belőle. Csinálta volna otthon a négy fal között.

Ceterum censeo: könyveket égetni minden körülmények között barbárság, na jó, egy esetben nem, ha az embert épp a fagyhalál fenyegeti azt is lehet, de a képen látható egyházi alkalmazott láthatóan nem fázik, csak buta mint a sár.

Álmában biztos ő a Szent Inkvizíció, és boszorkánypereket is rendez. (Könyvet meg nem kell égetnie, hisz alig van olyan aki bármit is el tudna olvasni, úgyhogy beéri emberekkel...)

Viszont érdekelne, hogy honnan tudta, hogy a heripotter az gonosz, bálványimádó meg a varázslást népszerűsíti? Olvasta? Mert akkor a zsoltároktól meg az evangéliumoktól vette el az időt, vagy nem is olvasta, de akkor meg mire fel? És egyáltalán, a vallások papjainak ideje lenne tudomásul venniük, hogy bár szerintük az ő hitük és rituáléik jelentik az egyetlen üdvözítő utat, a világ többi része ezt sokféle módon gondolja másképp.

És az mindenképp alapvető lenne, hogy élni és élni hagyni. De könyvégetéssel ezt nehéz elérni, ez már kezdetnek is szar.

Ez itt inkább az Élni és halni hagyni (Live and Let Die) mentalitása, ja ja, Dzsémszbond, Mekkártni meg a Gánzenrózesz:

Gondolom a pap bácsi eltüzelné ezt a klipet is, csak még nem tudja, hogy a YouTube miképp lehetne gyúlékony. Nem is fogja.

Ctrl+Alt+Est

Még mindig a kórház, de hát sokáig nem láttam, nem olvastam híreket, a világból egy belső udvart láttam meg felhőket, úgyhogy magam vagyok önmagam témája. De hát mi más is legyen, mikor az utóbbi időben a nap fénypontja az ebédre tálalt sárgarépafőzelék volt, meg hogy melyik nővér vett épp aznap feszülős nadrágot.

Viszont túlestem életem első urológiai vizsgálatán, inkluzíve prosztatavizsgálattal, ami nem fájdalmas, csak rém kínos, nekem eddig még egyetlen pasas sem nyúlt be a fenekembe. Mondjuk érdekes kérdés, hogy ilyenkor férfi vagy női orvos a kevésbé feszélyező, de valójában mindegy, a kínosság a helyzetben van és nem az orvosban, aki aznap úgyis a sokadik páciensét ujjazza meg, a pályafutása egészére vetíteni meg már nem is érdemes.

Még jó hogy nem talált semmit, de azért három hónap múlva menjek vissza kontrollra. Számolom a napokat mit ne mondjak, nincs is jobb, mint egy jó kis altesti kontroll. Ctrl+Alt+Est.

Szent ég...

A kórházi unalmat többek között rádióhallgatással próbáltam oldani, és rátaláltam a Karc FM nevű fideszkádéenpés propagandaadóra, ami sokszor igen szórakoztató, különösen a betelefonálós műsoruk, ami minden ilyen zombirádión kötelező gyakorlatnak tűnik.

Volt ilyen a boldogtalan emlékű Lánchíd konyakon rádión is, meg van ilyen a Klubrádión is, de karcefem mindent visz a Paláver című khm... műsorsávval. Itt a betelefonálók szinte egytől egyig összeesküvés-elméletekben gondolkodó, orbánhitű tanúságtevők, leginkább kifejezik feltétlen imádatukat és hűségüket a pártvezér és kancellár iránt, meg engesztelhetetlen gyűlöletüket a liberálbolsevista bevándorláspárti sorosbrüsszel ellen, akik az életünkre törnek. Pontosabban az ő életükre, elvégre az enyémre például nem, hisz én a liberálbolsevista ésatöbbi...

A legszebb az, hogy a "moderátor" (ne hívjuk műsorvezetőnek, ez nem műsor, hanem telefonos pártaktíva) a bayerzsolt nevű ötös számú párttagkönyv, gondolom a médiafüggetlenség nagyobb dicsőségére, néha meg valami kata (a vezetéknevét nem bírtam megjegyezni), aki a bayer negédes-ájtatos változta, de legalább szép hangja van.

Viszont ez a kata is bődületes baromságot aranyoskodik ki magából, a minap valami parlament előtti, naná ellenzéki tüntetés kapcsán háborgott, hogy már bárki csak úgy tüntethet a Szent Parlament  (sic!) előtt. Mert a Kossuth tér az egy szakrális hely. Hogy mi a búbánattól az homályban maradt, miként az is, hogy akkor most az összes, mondjuk néhányzáz Kossuth tér is az, vagy a pastit a csak a Szent Parlament szakralizálja meg, jó keményen háturul.

Az viszont kérdés, hogy a parlament mitől szent? Egyáltalán mire gondolunk, mikor parlamentet mondunk, a képviselőkre, az épületre, a közjogi eszmére vagy ezek valami furcsán összenőtt egységére?

Mert a képviselők nem szentek, jó eséllyel egy sincs közöttük, a közjogi berendezkedések lényegükből adódóan világiak, egy épület meg ami a frásztól lenne szent? Szent egy ember lehet, leglábbis így hallottam a katolikusoktól, ehhez képest a magyar egyház lelkesen ugrál törzsi totemek körül (szentkoronázik, hogy mást ne mondjak), de ez szerintem szimpla bálványimádás, pláne keresztény szemszögből.

De ha már nekik a korona szent, akkor lehet hogy az összeszentezi az egész épületet ahol hülye ruhás bácsik őrzik, az meg magasról leszakralizála a teret ahová építették. De akkor viszont a Kossuth tér ősszeszentezi a várost, az az országot, az a kontinenst, ami ugye a bolygót magát, és innentől nincs megállás a Szent Galaxis koncepciójáig. Szent ég, ugyebár...

Ez a szentkorona meg maximum ereklye, emlék, de nem spirituális atomerőmű a Szíriuszról (pedig olvastam már ilyet is), szóval a szent az se a parlamantnak, se a koronának nem vezetékneve.

Ellenben viszont (példának okáért) Jókai keresztneve tényleg az, hogy Bableves, Dobos Józsefé meg az hogy Torta.

Ez pedig a Szent Ukrán Parlament a szentek kórusával (ezserossz.blog.hu)

Kórházi izék

Nos, az elmúlt tíz napban kórházban voltam (és nem volt wi-fi, ezért nem írtam), mert trobitálózós, izé trombózisos lett a korábban megénekelt jobb lábam. Illetve már a megéneklés pillanatában az volt, csak még nem tudtam, s amit nem tudunk az ugye nem fáj, ez mondjuk fájt, meg is tudtam a diagnózist hamar.

Hát, hospitalizálódtam erősen a kórházban (vagy kórházolódtam az ispotályban, kinek melyik változat szimpatikusabb), de még nem hiányzik, igaz kábé egy órája értem haza, egy eltévedő taxis miatt némi késéssel. Kórházban lenni persze nem jó, de nem is rossz, csak kényelmetlen, és legfőképp unalmas. Egy fehér falat bámulni naphosszat, majd a éjhosszat hallgatni a szobatárs horkolását (aki úgy fűrészel, hogy hullik tőle a vakolat), miközben csak fekszem mint egy nyamvadó kis cigarettavég, az nagyon nem a komfortzónámba tartozó helyzet.

A harmadik napon már legalább tudtam olvasni, végig is rágtam két vaskos regényt (ennyi az összes előnye a kórházban fekvésnek), meg tableten néztem vicces-ölős filmeket, ha épp röhögni akartam. Röghögni persze a szomszéd ágyon fekvő fazonon is lehetett, de igazából csak nekem. Mert ő, a biztonság kedvéért háromszor annyi hashajtót nyakalt be, mint kellett volna, és reggelre perfektül összeszarta magát, az ágyát, a pizsamáját, talán csak a haját nem. Én ezen tudtam felhőtlenül szórakozni, tekintve hogy nem érzek szagokat, de a többiek arcán már nem volt olyan őszinte a mosoly. Pedig ugye a káröröm lenne a legszebb... 

A fazon amúgy az épp utána takarító tanulónővérek előtt még szégyellte magát, de este már röhögve mesélte mindenkinek a sztorit, aki csak arra járt, a takarítónőtől a főorvosig bezárólag.

És közben eszembe jutott, hogy lehet hogy a kórházi kaja tényleg leginkább csak ennyit érdemel? Hogy éjszaka összefossuk magunkat vele, bár nem általa? 

Szokás mifelénk szidni az ottani menüt, mondjuk nem érdemtelenül. Tízből kilencszer volt pont ugyanaz a generálleves, illetve meglepően sokféleképpen tálaltak fel répát (párolt répa, répás rizs, répafőzelék), de tíz nap alatt egy szem almát sem kaptam, gondolom arrafelé lényeg az egészség, a gyógyulás meg a diéta, nem holmi vitaminok.

Viszont vérhigítót kell szednem egy teljes éven át, nem szájon, hanem injekciós tűn át, magamnak itthon (vagy egy kávéházi szegleten, bár félő, hogy ott rám hívnák a yardot), azaz innentől naponta hasba szúrom magam. Menni fog, már gyakoroltam, szinte rutinosan szurkálom magam, bár egy mélyvénás trombózis nélkül azért nem biztos, hogy ez lenne az új hobbim.

A kórház amúgy tényleg egy totális intézmény (Goffman), mint a laktanya, a börtön vagy a kolostor, például itt sem tudtam megnézni a hétvégi forma egyet, bár az előző helyeken még soha nem is próbáltam de remélem nem is fogom.

Elég volt nekem a helyi ispotály.