Bármely hírportálon a garantáltan átlapozott részekhez tartoznak nálam a sporthírek. Ennél jobban csak az úgynevezett "celebhíreket" lapozom át, már ha lehet valamit jobban lapozn/görgetni, hisz ha úgysem tudom, ki az a Tünci, Gabó, Lulu vagy VV Faszomtuggyaki, akkor legalább nem is érdekel. Úgyhogy a "Popsit vilantott XY" felütési cuccokat eleve meg sem nézem, a szomszéd csaj feneke sem érdekel, nemhogy valakié, akiről nem is sejtem, ki a frász lehet. (Meg egyébként is, akkor mire fel az a sok pornó a neten?)
De vissza a sportra. Nos, a sport az a része a létezésnek, melyhez nem sok közöm van. Csinálni még szeretem is néha, szeretek nagyokat gyalogolni, úszni, imádok tollasozni és valószínűleg bicikliznék is, ha lennének felénk normális bicikliutak, de mióta egy teherautó az árokba szorított (évekkel ezelőtt amúgy) elment a kedvem az egésztől. Hogy a darts sportnak számít-e, azzal kapcsolatban vannak kétsségeim...
Nézni viszont nem szeretem a sportot, semmilyet, egyáltalán. Én vagyok az a pali, aki életében még nem nézett végig focimeccset, kosármeccset, tenisszmecset semmilyen meccset, mert bár van fogalmam róla, hogy az adott játékban mekkora labdával kell mit csinálni, csak épp teljesen hidegen hagy. Tudom hogy van egy Messzi nevű focista, de nekem ezen túl a neve csak annyit jelent, hogy Távoli. Tudom hogy Wimbledon az a legtöbbeknek egy teniszversenyt jelent, de nekem inkább egy metróvégállomás a Distrcict Line egyik déli végén. Sőt azt is tudom, hogy négyévente van olimpia, nem is zavar, csak nekem ne legyen útban. Eddig azt hiszem két olyan városban voltam, ahol volt már olimpia (a másik Barcelona), de nem akkor, mikor én, mondjuk London esetében pont a hülye sportok miatt kellett máskor utaznuk a szokásos időpont helyett.
Nézni viszont nem nézek sportot, se nem élőben, se nem a tévében belőle, nekem tényleg felesleges az a halom sportcsatorna, ami benne van a díjcsomagomban, igazából csak zavaró adók. Sosem láttam be, miért jó az nekem, ha másfél óráig bámulom ahogy magAukat dagadtra kereső faszik kergetnek eg levegővel felfújt bőrgolyót, majd utána fölényeskedve nyilatkoznak, hogy micsoda remek hanugalutaú meccs volt, a tempó meg a ritmus ugye, és hogy mennyire látszik a fejlődés a csapatjátékban, legközelebb lehet hogy gól is lesz. Mert van hova fejlődni.
Na ez kell a fenének. Az egyetlen verseny amit nézek az az autóverseny, abból több félét is, de az szerintem nem sport. És a kettő, mármint a sport és a verseny viszonya az még csak nem is olyan, mint a bogár-rovar reláció, hisz a kettő nem halmaz-részhalmaz, hanem két független halmaz, és van nekik egy metszetük, amit meglepő módon versenysportnak hívnak. De ha én gyalogolni indulok az úgy sport hogy nem verseny, a aforma-1 meg úgy verseny, hogy nem sport. Oké, kell hozzá az is, biztos sokat edzenek a versenyzők, de a végén nem az nyer, aki több súlyt emelt az előző héten meg jobb volt a szimulátorban, hanem aki alá jobb technikát raknak. A szponzorok....
Most viszont már nem is űzhetek sportokat, gyalogolonom egyelőre a konyha-fürdőszoba félmaratonon lehet, plusz bámulhatom vágyaakozva a tollasütőket a sarokba. De a sakk meg a römi az mehet (bár szerintem azok sem sportok, plusz egyedül nehéz, mindig én nyerek), esetleg a darts, de ahhoz meg állni kell sokat, mindegy, fokozatosan azért tényleg terhelni kell magam. Most az ábrándozással kezdem, holnap megkeresem a darts-nyilakat (sajnos tudom hol vannak, úgyhogy a kihívás még nem az igazi), aztán ki tudja.
A végén még megnézek egy teniszmeccset is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése