Címlapfiú

A magyar kormány azt szeretné, ha a szlovén kormány nem hagyná, hogy karikatúrák jelenjenek meg a felcsútiról Szlovéniában. Nyilván azt is szeretné, hogy sehol se jelenjenek meg róla karikatúrák (egy helyettes államtitkár jellegű létforma ezt nyilván úgy írná, hogy Róla), de amíg nem vettünk még néhány katonai helikoptert, nem mernek egyszerre hadat üzenni a világ összes országának, pontosabban azoknak, ahol nagy a gúnyos karikatúráknak való kitettség veszélye.

Még szerencse, hogy Szlovénia egy tőlünk független ország, és az ottani politikai vezetésnek esze ágában sincs belepofázni abba, mi jelenhet meg egy lapban és mi nem. Ezt a gyakorlatot amúgy sajtószabadságnak hívják, ami annyira távol áll a pártvezér és kancellártól, hogy már pusztán e szó hallatán is kereszteket vet semjén zsoltra, távozz tőlem sántán! Magára elvégre mégsem vethet, ha már nem keresztény, azt meg nem tudom, hogy a Fideszes Apaszentegyház Hatalomtechnikai Patriarchátusának milyen ördögűző rituáléi vannak.

444.hu

Nyilvánvaló, hogy Kormány Viktor orbánfő meglátta az ominózus címlapot a sajtószemle két focihíre között, és felbaszódott benne az ideg. A nagykövet meg ment és intézkedett, olvasói levelet írt, aztán egy diplomáciai jegyzéket is átadott. Hiába no, egy karikatúra minimum diplomáciai jegyzéket ér, figyelmeztetés gyanánt, de ha ezek a szlovénokok nem tanulnak belőle, és legközelebb náci húsvéti nyúlnak ábrázolják a főnököt egy vécépapír csomagolásán, akkor abból már hadüzenet lesz. Sőt annál is rosszabb: teleplakátolják majd Magyarországot kék alapon "Meddig tűrjük még hogy Szlovénia...?" meg "Joga van tudni micsoda egy trágya hely az a Ljubljana" szövegű út  menti balesetveszélyekkel. (Javasolnám még, hogy utaljanak a szlovén főváros német nevére is, ami ugye Laibach, és hogy ilyen néven működik egy sokak által - amúgy tévesen - nácinak nézett alternatív rockzenekar is, ami biztos nem véletlen, Szlovénia a hanyatló nyugat ópiumának láncos kutyája. Talán értenék...)

De tényleg döbbenetes, hogy ártunk és ormányunk mennyire elszakadt már a demokrácia normalitásától, ezek tényleg komolyan gondolják, hogy egy szíjjártópéteri értelemben vett, külügyminiszternek látszó, kispályás focista fogja megmondani, hogy a tőlünk délre normális országban mi jelenhet meg egy címlapon. Vagy komolyan elvárják, hogy majd az ottani kormány fog az ő stílusukban rendet tenni?

Mert ugye nem valószínű, hogy a szlovén balközép kormánypártok majd Marjan Sarec miniszterelnök közvetlen, ám nem nyilvános utasítására egyszer csak megvetetik hozzájuk közel álló üzletemberekkel a Mladina (Ifjúság) című lapot, aztán hirtelen ötlettől vezérelve meg is szüntetik. Ott nem jön a semmiből Laurence Mesar a gáz-és részvényszerelő, hogy a víz alá nyomja a független sajtót, félúton egy focimeccs meg egy kolbásztöltés között.

Az olyan elfajzott politikai rendszert, amit arrafelé nyög a nép, liberális demokráciának hívják, mondjuk feleslegesen, mert maga a kifejezés egy tautológia, hisz a demokrácia (a modern demokrácia) az eleve csak liberális lehet, mert a szabadság nélkül semmiféle valódi népakaratról vagy népuralomról nem lehet szó. Illiberális demokrácia nincs, tehát Vlagyimir Vlagyimirovics Oroszországa, vagy az Orbánisztán-medence egy nem létezhető berendezkedéssel próbálkozik, ám az ilyen próbálkozásoknak jellemzően sírás a vége. Csak az nem mindegy, ki fog majd sírni akkor.

Zorbánék láthatóan közel állnak ahhoz hogy igazi bömbölő sírásba törjenek ki, valódi középső csoportos stílben, legalább is erre utal, ahogy egyre dühösebben, egyre hülyébb pofákat vágva nyüszítenek és toporzékolnak. De hát a vezér egyszer már elszólta magát, mikor azt mondta, hogy neki személy szerint nem a diktatúrával volt baja a nyolcvanas években, hanem azokkal, akik működtették. Na ja, ha tehát ő lehet a diktátor, akkor minden oké, hisz ő egy jellemes, sosem hazudó, és a józan ész határán túl is erkölcsös ember, akinél ráadásul nem is arra kell figyelni amit mond, hanem arra, amit tesz. (Tényleg, lehet tettekkel hazudni?)

Úgyhogy ennek a példátlan, az arab-izraeli konfliktusokkal vetekedően súlyos nemzetközi diplomáciai botránynak szerintem csak egy megoldása lehet: A Mladina tulajdonosa ajánlja fel önként és ingyen a lapot az orbánista médiaalapítványnak, az nevezzen ki új főszerkesztőt (ötlet: Dózsa László 1942- ), aki aztán jól nem hagyja majd fogni, hogy ilyen gusztustalan címlapokkal jelenjen meg az immár népben és nemzetben gondolkodó, kersztyén-konzervatív értékrendet tükröző, nyomtatott satóperiodika-termék. Ha az új főszerkesztő nem tud szlovénül az nem lesz probléma, elvégre ő szerkeszti majd a lapot, nem pedig olvassa. Amúgy is, arra a kis időre míg beszántják az egész lapot a picsába, minek is megtanulni szlovákul vagy hogy, a főnökök és klánvezérek amúgy is Horvátországba járnak nyaralási célból üdülni a yachtra. (És a diplomáciai jegyzékkel, meg az ellenséges felvásárlással még kifejezetten kesztyűs kézzel pofozzák fel őket, elvégre közéjük is lövethetnének, Charlie Hebdo reloaded.)

Én pedig a budapesti kormánynak (most majdnem azt írtam, hogy a mi kormányunknak) szeretnék átnyújtani egy diplomáciai jegyzéket, mert az az ország, ahol az alábbi kép elkészülhetett, az szánalmas egy nyomoronc, amit ostoba senkiháziak vezetnek rokonaik, barátaik és üzletfeleik érdekében, szotyihéjat köpködve.

De igen büszkén.