2021. augusztus 19., csütörtök

Találkozás a boncasztalon

Vidám emberek vidám filmeket néznek (vagy szomorúakat, nekik nem árt meg), én meg A boncolás című 2016-os horrort, de hát ki bírna ellenállni egy ilyen címnek?
A sztoriban van egy apa-fia páros, akik egy halottasház és krematóriumot üzemeltetnek, és ennek keretében szeletelnek, fűrészelnek összeégett és arcon lőtt hullákat, meg egy jócsaj, aki szintén hulla, bár a többiekhez képest egészen egyben van.
Ja és van még egy macska is, aki a faternek fontos igazán, afféle utolsó emlék a néhai feleségétől, a végére persze meghalnak jól.

De ami igazán erős a filmben az a hangulat. Egy ódon hullaház pincéje, maga a boncolás, amit részletesen végigélvezhetünk, és akkor jönnek a rejtélyes sérülések. A csaj kívülről sértetlennek tűnk, belülről meg egy katasztrófa, de így sem tudják, pontosan miben halt meg, és pláne, hogy miért is. Aztán jön egy vihar, ami elzárja őket a külvilágtól, a ilyenkor kötelező áramszünet, úgyhogy az egyszeri néző már csak azt várja, mikor támadnak fel a frissen boncolt páciensek.

És hát jön is a misztikus szál, boszorkánysággal, évszázados sztorival, és persze ahol eleve van jó pár hulla, ott a műfaj szabályai szerint csak egyre több lesz. A végére persze mindkét főszereplő halott (a harmadik meg már régóta nem az, hiába boncolják), és legalább megvan a keretes szerkezet, miszerint az elején látunk egy lemészárolt családot egy vérben úszó házban, és a vége ugyanez, gondolom ugyanazon okból. Párszáz éves élőhalott boszorkányokkal nem érdemes baszakodni, sőt a közelükbe sem menni.

A film igazából két film,az eleje egyfajta thriller-horror, naturálisan bemutatott boncolásokkal, aztán lesz belőle egy ilyen rémmese izé, gomolygó misztikummal, ami amúgy nem durvább mint gyerekkorunk meséi. (Tényleg, most képzeljük a Piroska és a farkast, vagy a Jancsi és Juliskát naturalista módon ábrázolva, hát körülbelül ezt kapnánk. Élve boncolt farkas megevett nagymamával, elevenen megsütött gonosz boszi - csoda, hogy még nem láttam ezeknek modern kori, a sztorijukhoz illő horror feldolgozásukat. Ettől még lehet hogy léteznek...)


Ja, és a film eredeti címe The Autopsy of Jane Doe, ami azért beszédes. A John/Jane Doe kábé annyit tesz az angolban, mint nálunk a Gipsz Jakab, azaz a noname akárki megnevezése. És hát a végéig tényleg nem tudni ki is lehetett, izé... ki is lehet a gonosz halott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése