2023. március 29., szerda

A szurkolás lélektelen tana

Most olvastam, hogy legutóbb nyert a magyar fodbalválogatott, valami bolgárok ellen, valami selejtezőben, de ez akkora lelkesedést váltott ki a kormányhitű szövegipari betanított munkásokból, hogy úgy tűnik, utólag nyertünk Mohácsnál, a versailles-i Kis Trianon palotában meg nem hogy nem írtunk alá semmiféle békeszerződést, de az a palota meg se épült. Sérelmünkre. Mert ugye a felcsúti döbrögi is megmondta, már több mint tíz éve, hogy „A magyarok bolondok: futballbolondok. A futball szenvedélyes játék, és a magyarok szenvedélyesen élnek.” Na, ebből is látszik, hogy mennyire nagyon nem vagyok magyar, a fodballt azt pont leszarom, de van kedvenc Kertész Imre regényem (Kudarc), persze Kertész meg zsidó volt, úgyhogy nacionálteljesítmény tekintetében (vonatkozásában) valóban nem vagyok az a kimondott túlteljesítő.

Azt viszont a 444 szúrta ki a mandineren (pedig én is rendszeres, és némileg mazochisztikus olvasójuk vagyok), hogy a felcsútista megmondóemberek szerint a válogatott fodbalistáknak szurkolni nem egyszerűen lehetőség, de egyenesen kötelesség, afféle nemzeti minimum, bármit is jelentsen itt és most az, hogy nemzeti. (Egyébként számukra azt jelenti, hogy fideszes.)
Ennek megfelelően a mandíneres prosti srácok jól felháborodtak azon, hogy egyes ellenzéki politikusoknak volt pofájuk nem posztolni a fényes, történelmi jelentőségű, és nemzetstratégiailag kiemelt beruházássá minősíthető sikerről, a mocskos állatoknak, de tényleg. Biztos az se tudják ki az a Szoboszlai Ék.

„A Magyar Szocialista Párt társelnöke, Kunhalmi Ágnest sem hatotta meg Szoboszlaiék játéka, ahogy Cseh Katalin és Donáth Anna momentumos EP-képviselőket, valamint a ferencvárosi polgármestert, Baranyi Krisztinát sem.“ - hát ilyenek ezek mind, mondjuk abból a Donáth Annából még azt is kinéznénk, hogy nem tudja mi a les vagy a szöglet. De legalább a győztes meccsről nem posztolás egy újabb, és igen megbízható indikátora lett annak, ki is a hazaáruló kommunista.

De nem kellene itt megállni. Növelni kell a csapásszámot, az elvárásokat, valamint a pártvezér és kancellár koleszterinszintjét. És innentől az igaz hazafiaknak (hazalányoknak) lelkes posztokat kell majd elhelyezniük a közösségi médiában arról, hogy a Főnöknek milyen jól áll a narancssárga nyakkendő a harmonikanadrág felett jelntőségteljesedő hordóhason, hogy Kakadu kükümminiszter úr milyen sportos angolsággal küldi el tetszőleges szövetségesünket a kurva anyjába (miközben üzbég meg belorusz diktatúrákkal udvariaskodik), hogy mi blokkoljuk a legrégebben a legtöbb NATO-tagjelölt csatlakozását, vagy hogy mennyi mindenben vagyunk rekorderek Európában. 
Például: Élelmiszer-infláció, megelőzhető betegségek miatti halálozás, de a háztartások fogyasztása alapján a magyar lakosság csak a második legszegényebb az EU-ban, megelőzzük a bolgárokat. Újabb fényes győzelem, mint a Puskásnép Stadionban, hát nem? És akkor még nem is említettem, hogy az egy főre jutó GDP-ben, azaz bruttó hazai termékben már csak 22-en előznek meg minket az unióban, azaz itt már hárman (!) is mögöttünk vannak. Hacsak közben Románia be nem előzött...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése