Nekem csak most esett le, hogy ezen a hétvégén már indul a forma egy, ami - úgy tűnik - végletesen nem érdekel már. Esetleg majd leháttértévézem (milyen szép nyelvi lelemény ez tőlem...), miközben a laptopon meg cselekményes pornót nézek, vagy Kantot olvasok (középút nincs, minek is lenne), elvégre kultúrlény lennék a magam módján. De ez a forma egy ez már annyira távol van a kultúrától, a sporttól, hogy a versenyt mérnökök vívják, és kurvára nem érdekel mikor szakkommentátorok, diffúzorokról értekeznek hosszan, és kicseszett unalmasan. A versengés meg a pályán magán ritka, unalmas vonatozás van jobbára.
Szóval csak a több évtizedes megszokás vihet rá, hogy megnézzek egy-egy versenyt, de ez is olyan, mint egy önmagát túlélt párkapcsolat, hogy tényleg csak a rutin viszi tovább. Egy darabig, de aztán tényleg jön a konkrét kiégés, azt' vége.
Ráadásul én mikor még lelkesen néztem ezeket a versenyeket, akkor a párommal, ma már csak exemmel. A forma egyet még fogyasztottam egy darabig egymagamban, de most már a fenének van kedve hozzá. A mérnöki cirkuszt nézzék a mérnökök, nekik talán mond valamit, én ehhez már túl bölcsész vagyok, és túl öreg, hogy rajongani tudjak úgy igazán bármiért is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése