Van az a kissé mazochisztikus kattanásom, hogy súlyosan kormányhitű portálokat is rendszeresen olvasok, amolyan verbális freak-show gyanánt. Meg legalább nem ragadok bele a saját véleménybuborékomba, amire amúgy lenne esély, mert (és gondolom ez azért egyértelmű) elég határozott állásponttal ülök itt a fotelban. Nem csak közéletileg, nekem a kultúrásról is határozott a bizonytalansági együtthatóm, miközben jó vagyok szorongásban, önsajnálatban és ezek időnkénti szarkazmusba oltásában.
És hát a napi vérnyomásemelő-betevőim közt kiemelt helyet foglal el a mandiner.hu, akik kevés saját tartalmat állítanak elő, és az is szar (jobbára máshol megjelent cikkeket kivonatolnak, illetve ipari mennyiségben linkelnek be fészbuk-posztokat), viszont ott még lehet kommentelni. Mert a 444-ről vagy a hvg-ről egy ideje (megint) eltűntek a kommentek, úgyhogy ha az ember bővérű gyalázkodásokat akar olvasni (és miért is ne akarna?), marad a mandiner. A kommentszekciójuk amúgy szánalmas egy szellemi sivatag, nade legalább van mihez képest intellektuálisnak érezni magam.
És a sivatagosságra jellemző, ahogy a magukat (tévesen) jobboldalinak gondoló beleszólók az ellenzékieket minősítik. Egyébként mindenki ellenzéki, aki nem a pártvezér és kancellár, valamint udvartartása feltétlen híve, és ezek az utálatos alakok alapvetően három kategóriába sorolhatók:
- Kommunista: Definíció szerint kommunista mindenki, aki nem kormányhitű (felcsútista, kirakatnacionál összeesküvés-elmélet hívő), mert a szekta-logika szerint ha valaki nem a mi szektánkba van, akkor a másikban (kettőnél nincs is több, nem is kell). És ha nálunk van az egy igazság, akkor a másik ugye szükségszerűen eretnek, kár hogy vége a régi szép időknek, mikor az ilyeneket még meg lehetett kínozni, mielőtt a máglyára küldték őket.
- Liberálnáci: A kifejezés maga egy iszonyatos fogalmi zavar, kábé olyan mint a buddhista pápa, a csokoládépörkölt vagy taxiban a kalauz. Valaki lehet liberális, lehet náci, de a kettő együtt azért már a skizofrénia egy súlyosabb klinikai diagnózisát feltételezi. Mandiner-kommentelőül amúgy a liberálnáci az a kommunista, akit az emberi jogok is érdekelnek, leggyűlöltebb változatában kifejezetten LMBTQ az aszcendense.
- Hazaáruló: Nos, ez már egy problémás kategória. Mert a kommenterek szerint a kommunisták/ liberálnácik hazátlanok, nekik Magyarország nem a hazájuk, csak a lakcímük. Ha viszont hazátlanok, akkor mi fenét árulnak a kinek? Illetve nevezhető-e hazaárulónak, aki másvalaki hazáját árulja? Megannyi kínzó kérdés, még szerencse, hogy nagy löttyös indulat mellé már nem igénylik a racionalitást, vagy akár az elemi formállogikát.
De ezek persze csak az alapkategóriák, melyek tetszőlegesen bővíthető olyan polgári-konzervatív jelzőkkel, minősítésekkel, mint geci, faszfej, szarkupac, kretén, seggnyaló illetve ezek bármilyen lehetséges permutációja. A lényeg, hogy egy bővített, vagy két-három szűk tőmondatnál ne legyen hosszabb a hozzászólás, de a legjobb a két-három szavas, nagyjából a fenti kifejezésekből összeállított. A tökéletes komment, a nyelvi absztrakció csúcsa persze az lenne, ha valaki végre csak annyit írna: Uff! Estleg hogy: Hö!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése