Musk, Harari és Wozniak, azaz egy innovatív milliárdos, egy vízionárius író (egyeseknek filozófus), meg az Apple egykori társ-guruja arra kérik a mesterséges intelligenciát fejlesztő társaságokat, hogy inkább ne tegyék. Mert az MI olyan veszélyeket rejthet magában amit ma még nem is látunk, amit még elképzelni sem tudunk. Nem-e? Szerintem meg fent van mindenféle videómegosztókon az összes Terminátor film, az első két klasszikus, a relatíve nézhető harmadik, a felejthető szarok és a legutolsó, meglepően fogyasztható darab egyaránt. Meg egy Stanley Kubrick nevű jelentéktelen rendező már 1968-ban filmet forgatott a Ray Bradbury nevű szánalmas kis író ugyanabban az évben megjelent 2001 Űrodisszeia című ponyvaregényéből.
Ezek mind arról szólnak, milyen veszélyes egy mesterséges és valóban intelligens entitás, például mert szert tehet öntudatra, és az ezzel járó túlélési drive-okra, miközben eszközei is lehetnek az önérdek-érvényesítéshez. Csakhog ez nem szükségszerű.
Mert persze vannak pozitív/ vicces/ ironikus megközelítések is, amik nem vizionálnak rögtön végítéletet a (csaknem) gondolkodó gépetőlk. A fent említett fazonok lehet hogy nem olvasták Iain M. Banks Kultúra-regényeit, ahol a galaktikus metacivilizációban az MI-k már igazából teljes értékű állampolgárok, ők irányítják a bazi nagy űrhajókat, és a stratégiai érzék mellett humoruk is van. A hajók, pontosabban az azokat irányító (megszemélyesítő) MI-k ugyanis olyan neveket viselnek mint az Erkölcsi hulla, a Csavard Lazára, a Ne Taposs Rám, vagy a valahol már említett kedvencem (valami űrfregatt) amit úgy hívnak, hogy Ez Az Én Bulim, Itt Én Sikítok.
Szóval az MI-kutatással az a helyzet, hogy a fene tudja hova vezet majd, ez tipikusan az az út amin végig kell menni, ha látni akarjuk hova vezet. Adott esetben akollektív pusztulásba, de hát pont ez volt, mikor az atombombán dolgoztak Oppenheimerék, vagy az ex-náci Von Braun csapata a holdutazáson. Utóbbinál korántsem voltak biztosak benne, hogy az Apollo 11 legénysége hazaér majd, sőt abban sem, hogy a holdi leszállásukból nem becsapódás lesz. De végigmentek, megnézték mi van az út végén a hatodik kanyar után, aztán mégse estek bele a kútba, ami. Egyébként pedig ha olyat csinálunk (mi, mint emberiség, mert galaktikus léptékben nem vagyunk sokan sokfélék) amibe aztán magunk döglünk bele, akkor nem biztos hogy kár értünk, legalább is ezt súgja az anarcho-kulturális hurrápesszimizmusom.
Amúgy a jeles férfiak azt szeretnék, ha hat hónapra állítanák le a kutatásokat. Innentől meg vicc az egész, mert mi a frász történhetne hat hónap alatt, ami miatt utána már nyugodtan lehetne tovább csesztetni a tanuló algoritmusokat? És hat hónap csúszás mennyit jelentene a terminátoros világvége eljöveteléhez, meg az abból adódó párszáz évnyi cívilizációs sötétséghez képest? Amúgy is, a cégek nyilván nem fogják korlátozni magukat, kockáztatni a lemaradást a konkurenciához képest, meg az elmaradó profitot, betiltani meg eleve reménytelen lenne az egészet. Hiszen anno az alkoholtilalom se jött be, a füvet is hiába tiltják, elvégre a raszta szív (örökké dobog, tudom vótmá), szóval szerény javaslatom szerint inkább legalizálják a füvet is. Így aztán ha az MI-k ránk szabadítják a világvégét, majd kihalunk kissé, de legalább rohadtul nem fog érdekelni. Minket leglább is.
Iain M. Banks
(newhumanist.org.uk)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése