2016. március 28., hétfő

Muszájkívánságok

A politikusok politikai beszédeinél csak az szörnyűbb, ha a karácsony-húsvét (nőnap, anyák napja, pünkösd, ramadán, purim) alkalmából tündibündi családi fotókat posztolgatnak, ótvaros közhelyekkel körítve,mintha nem lenne torkig velük az istenadta nép a szorgos hétköznapokon is. Rogán Krumplikutyától az embernek alapjáraton hányingere van (különösen ha megszólal, és ugye gyakran megszólal, ha már máshoz nem ért) igazából oly mértékben taszító a fazon, hogy akkor is utálnám, ha nem lenne fideszkádéenpés janicsár. Na most nekem aztán ne kívánjon „Áldott Húsvétot”, pláne egy nyilvánvaló ateista (mert ha keresztény lenne, aminek elvtársaival hazudják magukat, az legalább is feltűnne, azaz a vallási elkötelezettségét egyszerűen nem hiszem el neki(k)), de ha már nem bírja ki, legalább a hírportálok ne rakják a nyitólapra, mintha esemény lenne. Nem az, csak gennyes önpropaganda, az egyik végső pontja azon elvnek, hogy a politika, sőt a kormányzás sem cselekvés, csak komminikáció. (És most hagyjuk az elméletet, hogy e két kategória időnként egy, a különbséget értjük Austin vagy Grice nélkül is.)

Igazából az lenne az ideális, ha a felcsúti és barátai nem nyomulnának nyulas, karácsonyfás, pálinkázós-kolbásztöltős, meg hasonló képekkel, miként Gy. F. sem akarna mindekinek kellemes szerdát kívánni minden kedd este, vagy legalább a mértékadó (na jó: a még elviselhető) média ignorálná az efféle jófejkedést. A fideszkádéenpé meg az együttdékápéemeszpé egyetlen képviselőjének sem érdekelnek a jókívánságai, a családja, a háziállatai vagy az, hogy melyik a kedvenc pizzája péntek éjjel félrészegen, sőt a Rosszabbik nácijainak még a neve vagy a véleménye sem érdekel.

Hagyjanak lógva, annyi jó könyv van még amit el kellene olvasnom, meg vannak emberek, akik tényleg érdekelnek, és nem csak húsvétkor. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése