Hiába tiltakozott egy
kaposvári nő, hogy nyolc hónapos terhes, berendelték egyhatárvadász-toborzásra, azzal fenyegetve, hogy különben közmunkát sem kaphat.
Most mondhatnám, hogy ezeknek tényleg elment az összes maradék eszük („ezek”
alatt értve a fideszkádéenpé teljes személyzetét, a felcsútitól az összevont
szemöldökű falusi párttitkárig), de ez már évekkel ezelőtt megtörtént, sőt jó
ideje az sem kérdés már, hogy van-e ennél lejjebb, mert van, mindig van, a
pokol feneketlen, mint azt különféle misztikus szerzőktől tudhatjuk.
Eleve mi ez a
határvadász baromság? A határ szerintem megvan, bizonyos szakaszokon még jól is
látszik, pontosan hol, csak a szögesdrótot kell figyelni, és rögtön
rátalálhatunk. (Valaminek a határára biztosan, a szögesdrót mindig határt jelez,
legfeljebb nem az országét, hanem mondjuk a helyi fatelepét, de vadászni arra is
lehet, ha már muszáj.)
A határ nem
szarvasgomba, nem kell kutyával vagy disznóval vadászni (esetleg mindkettővel,
mint a németek – lásd: schweinehund),
sőt el sem szalad (mondjuk a gomba sem), ellopni meg kifejezetten nehéz, és ha
valaki mégis megpróbálja, azt nem a határmenti kiserdőben kell keresni, hanem a
térképészeti intézetben.
Arról lehet szó, hogy a
határvadászok igazából a határon akarnak
vadászni, és gyanús, hogy nem vaddisznóra vagy fácánra, hanem emberekre, ebben
a kontextusban viszont foglalatosságuk elnevezése kifejezetten rosszul hangzik.
A ’határőr’ is egy létező szó, az miért nem volt jó, mondjuk az ’önkéntes’
előtaggal kiegészítve, a félreértések elkerülése végett. (Nyilván mert nem elég
harcias, márpedig a pártvezér és kancellár csak a folyamatos harcban érzi jól
magát, ennek fényében még relatív szerencse, hogy nem a ’határmenti
halálosztagok’ elnevezést találta elég harciasnak a párt központi bizottsága,
bár néhány szavazatra ez is számíthatott volna.)
Nem tudom, mennyien
tolonganak azért, hogy amatőr határvadászok lehessenek (hogy szükség nincs
rájuk, illetve csak a mesterséges hisztéria fenntartásához, az nyilvánvaló),
talán nem is érdekel, így is elég lesújtó a véleményem az ország lakosainak
mentális állapotáról, ha így megkajálják a kormányzati ostobaságokat. De talán
nincsenek sokan, ha már a közmunkásokat és munkanélkülieket is kötelezően
vezénylik ki a toborzásokra, az viszont rémes, hogy még ezt a príma önkényuralmi
gesztust is elcseszik, mikor a hetvenes évek járási tanácsi előadóinak
színvonalán automatizálják a dolgot. Behívnak mindenkit, akit Margitka rágépelt
a listára egyszer, azt’ annyi, nem baj ha terhes, vak vagy félkezű. („Nekem kérem
csak egy kezem van! – Azt bárki mondhatja, hozzon orvosi igazolást!”)
Az ilyen bakik
nevetségessé teszik az egész vadászosdit (vadászkodást?), plusz leleplezik a
rendszer eredendő embertelenségét, márpedig pártunk és kormányunk szeretne
nagyon kereszténynek látszani (a nemzetinek csúfolt törzsi gondolkodásuk miatt
ez mondjuk eleve nehéz), és semmit sem utál jobban, mint ha kiröhögik.
A nyolcadik hónapban
járó kismama toborzásra rendelése persze lehet nagyon is végiggondolt lépés,
amennyiben arra gondolnak a szervezők, hogy a hazaszeretetre nevelést nem lehet
elég korán kezdeni, a patriotizmust az anyatejjel, sőt már a köldökzsinóron
keresztül kell a gyerekeknek magukba szívniuk (ennek megfelelően további
várandósok vegzálása várható, úgy bürokratikus, mint hazafias alapon). A
szolgalelkűséggel együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése