Kapitalista szombat

Holnap szombat, én dolgozom, és ez felér egy gyilkossági kísérlettel. És ne mondja senki, hogy régen mindenki eleve hat napot dolgozott mert már rég most van, amikor nem, valamint az sem hivatkozási alap, hogy a tűzoltók meg csomó mások is, hisz én sosem akartam tűzoltó lenni, katona vagy nagyokat vedelő juhász. Mondjuk tanárúr koromban elég sok szombatom ment el levelezős konzultációkkal meg vizsgáztatásokkal, de azt is utáltam, csak egy kicsit kevésbé, elvégre egy vizsgán ülni az asztal mögött cinikus (vagy együttérző) fejjel még mindig jobb, mint termelni egy gyárban.

Ráadásul szombaton hajnalban még a busz is más (hidd el fájna a szakítás – úristen, én honnan tudok ilyen dalszövegeket... lesz miről beszélnem a pszichiáteremmel jövő héten), csak átszállással jutok el a tetthelyre (átszállás, porsche, szerelem – nekem már úgyis mindegy), de rohanni mondjuk nem kell, itthonról megy egy 31-es, de ha lekésem, khmm... a következő buszon rajta leszek én is. Egy 11-esen, de ezek már nem ringó Ikarusok, MAN az összes. És most akkor tényleg lehasadok a dalszövegekről, mert elég kínos egyfelől, és a fene tudja hányan ismerik mondjuk a Kispált. Másfelől.

Ugyanakkor a szombati munkának van egy sajátos hangulata. Senki nem lesi fél szemmel mikor jön be valamelyik főnök, mert nem jön be, nekem meg van az a kellemes érzésem, hogy én dolgozom mikor mások pihennek, de majd milyen jót pihenek, mikor mások dolgoznak.

Ami persze nem lesz, hétfőn megy tovább a mókuskerék, ha mázlim van túlórával, de egy gályarab ne panaszkodjon arra, hogy unalmas állandóan a dobolást hallgatni, mikor jön már a gitárszóló? Ezt legalább normálisan megfizetik (mármint a szombatot), az unalmas dobolás ellen meg van rengeteg hallgatnivaló a lejátszómon.

És az abszolút gyógyír a szombati munkára utána egy mozi, valami könnyesre röhögős vígjáték, csak sajnos ilyen épp nincs a helyi moziban benne, pedig legutóbb, mikor egy ilyen alkalommal megtekintettem  a Grimsby Brothers című különösen gusztustalan Sacha Baron Cohen filmet, a végére már e is felejtettem, hogy aznap nyolc órát dolgoztam.

Szerintem holnap megnézem a Haláli hullák hajnalát, az ilyen röhögős zombifilm, hátha DVD-vel is működik a hatás. Több vödörnyi elefántsperma  nélkül is.