Lost

Hetek óta nem találok egy könyvtári könyvet, pedig biztos itt van valahol a lakásban, mert nem vittem sehová, Mondjuk hová is vittem volna egy bélyegkatalógust, azzal nehéz menőzni a plázában, önmagában nem túl érdekes a sztorija, így nem jó unaloműzőnek amíg az orvosnál várok, és csempészett ukrán cigire sem lehet becserélni, még jó, hogy nem is dohányzom.

Párszor már meghosszabbítottam, de legutóbb bűnbánó képpel és némi készpénzzel mentem a könyvtárba, hogy hát ez tényleg nincs meg, erre még egyszer meghosszabbították, hogy hátha előkerül. Persze még nem került elő, de majd hétvégén rendezek nagy vadászatot, és ha nem lesz meg, rendelek egyet a neten, már kinéztem, az árát  még valahogy kibírja a költségvetés.

Viszont a keresés első fázisában előkerült egy üveg málnaszörp, meg az a babkonzerv, amit szintén régóta kerestem. Pedig (és ellenben, avagy) nem is a konyhában kutattam, hisz hogy kerülne oda egy könyv, így viszont a zoknik között meglett a bab. Nyilván pont annyi esélye volt ott lenni, mint a bélyegkatalógusnak, innentől viszont minden lehet, legközelebb átnézem az evőeszközöket a könyv után, meg a könyvespolcokat, hátha újabb konzerveket lelek, jól jönnek majd, elvégre közeleg a tél. (Meg a tavasz, de az csak később, az évszakok egyelőre sorban állnak, amíg a globális felmelegedés haza nem zavarja az összeset.)

Ja, és van valahol egy pendrive, amit szó szerint évek óta nem lelek, és többek között rajta van a félkész doktori disszertációm, ami a gépemen nincs meg, mert ez a mostani a harmadik laptop azóta. Nem mintha hiányozna, nem szándékozom befejezni, de így hat-hét év után már nem emlékszem rá és érdekelne, általában utólag tetszenek a saját szövegeim. Vagy nem, és ez esetben ez lenne a jobb, így legalább nem sajnálnám, hogy sosem készült el. Mint valami amerikai filmben az esküvőn: álljon elő, vagy hallgasson örökre, avagy legyen rossz, vagy meg se találjam.

Ez amúgy az elveszett könyvre is igaz, kerüljön elő most, vagy inkább soha, mert nincs annál idegesítőbb, mint mikor veszek egy másikat a könyvtárnak és másnap előkerül az ágy alól. Jó, lenne egy saját példányom, de a könyvtári elég leharcolt darab, én meg nekik adom a jobbat...