Böhömke von Vidnyánszky nemzeti igazgató színházúr (vagy hogy is van pontosan a címének a titulusa) azt szólta, hogy nyugaton már nincs szabad világ. Nos, amennyiben mink is a nyugat (Nyugat?) részei lennénk, akkor van benne valami, ha ellenben pozíciónk földrajzilag kétes, mentalitásunk félázsiai, tudatunk meg türk, akkor nyugodtam mutogathatunk nyugat felé, hogy bebebeee, tik aztán rabszolgák vagytok, mink meg saját akaratunkból.
A hazai teátrális főispán és kegyúr amúgy azzal érvelget, hogy eddig az volt, hogy a hazai kulturális élet be volt zárkózva (WTF?), de most már igazán nyitott, hála maga magának, mintha a Nemzetietlen Együttgyűlölés Rendszere nem pont a világ ellen menne, minden fronton. A Nyugat alkonya (a'la Oswald Spengler) szerinte azonban immár tény, mi vagyunk a szabadság szigete ellenükben: „Magyarország azon kevés helyek egyike a világban, ahol szabadon lehet mást gondolni, akár ellentéteset, és ettől még lehet létezni.“
Hát igen Böhöm bácsi, mindenki azt gondol amit akar, a Gondolatrendőrség egyelőre még mindig csak az orwelli disztópiában létezik, de olyan azért nincs, hogy a nyilvánosságban mindenki egyenlő eséllyel azt pofázik, amit akar. A közmédiának csúfolt állai propagandagépnek például minden pénz is a rendelkezésére áll, amit igen nyitott és kulturált módon költ el karaktergyilkosságokkal felpántlikázott nettó hazudozásra, a nem kormányhitűek viszont folyamatosan kénytelen pénzt tarhálni a fogyasztóiktól, hogy a következő negyedévben is legyenek. Persze közéjük is lövethetnének, de ugye létezni még szabad attól, hogy mást gondolok mint a Párt aktuális tőmondatkampánya.
Nem tudom Vidnyánszky nertárs mit szed a realitás ellen, vagy melyik másik Mátrixban él, de láthatóan jól esik neki. Hiába no, a régi bon mot szerint is a valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése