Kedvenc álhírportálom (igen, az) szerint a nemzetközi helyzet annyira fokozódik, hogy nem naponta áll be döntő fordulat az orosz-ukrán háborúban, hanem újabban már naponta többször. korábban már megemlékeztem róla, hogy egyik nap mindjárt kitör a harmadik világháború, másnap meg nem hogy nem, de perceken belül győznek a ruszkik. És ez így váltakozott sormintaszerűen a kormány-nyalonc szennylap címlapján, hónapokon keresztül. (A csöcsös kontet persze a rendkívüli állapot ellenére, a miatt, illetve attól függetlenül is konstans maradt.)
Most viszont az oroszok naponta többször érnek el döntő fordulatot, a rendkívüli címlaphíreik (pontosabban "híreik") szerint már konkrét résztvevője a konfliktusnak az USA, Németország és Lengyelország is, a finnek tekintetében még bizonytalanok a konzekvensen névtelen szerzők.
Úja és újra rácsodálkozom erre a minősíthetetlen, szándékaiban aljas, megfogalmazásaiban ordenáré, intellektuálisa debil, eredményeit tekintve pedig egyszerre dühitő és röhejes erőlködésre, mellyel egy alternatív valóságot építenek, jobbára szarból. Hisz a közismert szólás szerint abból ugye várat nem lehet. Így marad ez az izé, amivel a fene se tudja kinek akarnak megfelelni (=benyalni), hacsak nem vesszük számításba, hogy főszerkesztőjük nemrég is együtt nyomult valamelyik nyári, szigorúan kormánypárti dzsemborin.
Náluk már csak bencsikandrási értelemben vett bencsik andrás (újra elő kell venni a nemecsekernőzést) döbbenetesebb jelenség, aki a minap a komplett svéd társadalmat minősítette úgy, hogy "A svédek agyilag sérült idióták, nem szabad beengedni őket a NATO-ba". Sőt, szerinte ki kéne zárni őket az EU-ból is, ahonnan persze Magyarországot is kiléptetné, biztos azért, hogy ott is együtt legyünk a svédekkel, elvégre egy magafajta alak már nem tud élni vaskos ellenségkép nélkül. Ja, és ez a svédezés ugye annak kapcsán röppent ki fogai kerítésén, hogy négy évvel ezelőtt készült a mocskos skandinávoknál egy tíz perces oktatófilm a demokrácia állapotáról az Unióban, és abban mondtak néhány csúnya dolgot a pártvezér és kancellár rendszeréről. Tényleg '19-es keltezésű a darab, de a Párt már akkora böhöm nagy állat, és annyira lassan reagál, hogy csak most jutott eszükbe vérig sértődni rajta.
Illetve dehogy, csak most már durván kínos, hogy másfél éve blokkoljuk a svéd NATO-csatlakozást, és kellet valamit mondani, pontosabban hazudni, hogy de mégis miért, erre jött ez az óvodás hiszti alakú átlátszó szöveg. Bencsik elvtárs meg jó elvtárs, úgyhogy a maga részéről, és jó szokásához híven annyira túltolta a biciklit ezzel az agyilag sérült idiótázással, hogy észre sem vette, mikor a szakadékba zuhan. Mert ha a felcsúti döbrögi mond valamit, akkor azt mondva van, és mértéktelen lojalitásában neki minimum háromszor akkorát kell mondani. Erős versenyben a bajszos parlamenti házmesterrel. Íg aztán benyal a meleg szarig (bocs), pont mint aki a rendszerváltás előtti Népszabadság Pártélet rovatának munkatársaként éltette a megbonthatatlan magyar-szovjet barátságot. Bár jobban belegondolva, mostanában is pontosan ezt teszi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése