Valaki egyszer megkérdezte tőlem, környezetvédő vagyok-e? Mondom ja, persze hogy hát, egy időben a Grínpíszt is támogattam havi fix összeggel (azóta már magamat is alig bírom), szelektíven gyűjtöm a szemetet és sötétben pisilek a karbonlábnyomom miatt. Viszont eszembe jutott, hogy ellenben természetvédő például nem vagyok (hisz a kettő nem pont ugyanaz), a természettel nemigen van találkozásom, az valami, ami kívül esik az életvilágomon, mondhatni a természetet nem látom jönni, vagy csak alkalmilag.
Mert mi egyáltalán nem vagyunk természeti lények, mióta létezik a civilizáció (és az elég régi, emlékszem, már gyerekkoromban is megvolt) a magunknak épített mesterséges világban élünk, ahol vannak fák, néha fű is, de az vagy csak dekoráció, vagy használati tárgy, mint a szép ződ gyep, amin fodbalisták szaladgálnak havi milliókért, de feleslegesen.
A mai ember számára a környezet az az aszfalt, vízvezeték, villanydrót, házak, autók, buszok, szupermarketek és főleg térerő. Szóval ha fontos a környezet védelme, akkor részemről még több lakótelepet szeretnék, ha már nekem az a természetes környezetem. Fontos, hogy legyenek benne kvázikocsmaként is funkcionáló garázsboltok, kutyaszar, sok-sok térkő, közepesen pocsék levegőminőség, és méregdrágán felújított játszóterek, ahol - gyerekek híján - jobbára nyugdíjasok panaszkodnak egymásnak, milyen szar az élet, nyilván Brüsszel miatt főleg. És ha már amúgy is afféle rezervátumként működtetjük a telepeket, kaphatnánk valami kaszinó-koncessziót is, mint az usákokban az indiánok, és akkor mondjuk ennek bevétele kiválthatná a közös költséget, esetleg a villanyszámlát is.
A természet meg majd ellesz magában, elvan már évmilliók óta, ezért is röhejes, mikor a klímaváltozás kapcsán egyesek a Földet akarják megmenteni, en bloc. Pedig a Földet pont nem kell, amit veszély fenyeget, az az emberi civilizáció jelen formája, a mostanra a világ kellemesebb felén megszokott életmód, és hosszabb távon talán az emberiség mit olyan, bár ez utóbbit azért nem tudom teljesen komolyan venni. De a bolygó, meg annak az élővilága már megvolt az ember előtt, meglesz utána is, legfeljebb a globális ökoszisztémában más vagy mások lesznek a csúcsragadozók. A bolygónak nem lenne nagy veszteség az emberiség eltűnése, főleg mert egy csillagközi porból garvitációsan tömörült kőzetgolyó (jó, majdnem golyó), aminek nemhogy érzelmei nincsenek, de tudata, és így személyisége se, bármennyit is földanyáznak beszívott neohippik az ezo-tévén.
Szóval, bár kétségtelenül vannak természetvédők is, a legtöbben azért inkább a környezetvédelmet pártoljuk, miszerint inkább fogjuk vissza maginkat egy kicsit most, hogy megőrizzük a jelenlegi életformánk nagyobbik részét, mintsem hogy később a fejünkre omoljon az egész, és sajnálatos statiszták legyünk a Mad Max élőszereplős változatában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése