No, az úgy történt, hogy ma végre némi pénzhez jutottam, törölgetés okán. Mer' voltam a bankba, ahol kényelmetlen székek voltak, töltöttgalamb-fenekű bankinénik, meg minden pirosra volt festve, gondolom ilyen sztájlisz miatt, aki monta.
Nade.Nekem ugye pénz kellett, mert mindenféle sárga csekkek gyűltek fel általam, amikkel azt kell csinálni, hogy az enber átviszi a postára a szomszédba, és ott az ülő postások letépik a nagy részét, amivel az fel van dolgozva. De ezt pénzért csinálják nekünk, mindig fizetni kell a tépkedésért, ráadásul a sárga csekkek egy része kimondotta fehér, de tépni azt is kell. Ahhoz viszont, hogy legyen pénzem a csekktépésre, elkellett mennem a bankba a Fősétáló utcába. Nem hitelért, nekem olyat nem adnak (biztos elrontanám, vagy valami), csak gondoltam megnézhetnék, hátha van-e valami pénz a számlámon, ha már magamtól nem tudhatom, mert az esemes az a nemlétező telefonszámomra jött eddig.
De most már tudják a mostani számomat is, amit persze még se mindig tudok, de a bankinéni megcsörgette az általam bemondott talán telefonszámot, és rezgett tőle a táskám oldalzsebe, tehát. És müködik is, már kaptam is három esemest, hogy vegyek fel hitelt, pedig aszittem ismernek már, nem mint a rossz pénzt, hanem mint jól a pénztelent. Aki vagyok.
Ja és persze megnéztük, hogy tényleg van pénz a számlámon-e, és akkor már csak az volt a problémás, hogy de az autómata nem adott belőle. Ekkor a nő, aki feltűen hasonlított egy csehszlovák tévésorozatra, elővett valami nedves törlőkendőt, és elkezdte dörgölni a kártyámon a csippet, hogy biztos az koszos, és ezért nem látja az autómata bankautómata, pedig az gondolom lézerezi, azt' mégse, mikor meg én szabad szemmel is. De mindegy, a dörgölős vuduzás bejött, második kísérletre már kaptam pénzt a gépből ki. Mekható pillanat volt, rég láttam már tízezrest, többet is egyszerre és úgy hogy nem a tévében, szóval büszkén gyűrtem zsebre, és úgy mentem haza, mint egy igazi enber. Még a telefonom is nyomkodtam a buszon, pedig amúgy ritkán buszozom, jóformán csak naponta, de most többször is megnéztem hogy mennyi az idő a telefon hányóráján, ami tök jó, csak mindig hozzá kell adni két percet. (Még két perccel később is, amit nem értek, de az biztos ilyen ralitiviatás elmélet vagy mi.) A busz amúgy még mindig nagyon korszerű, környezetbarát meg minden, és műholdasan rohad le a megállóban, és közben végig akadálymentes.
De hogy így végre hazaértem, legott (ezt a szót most olvastam Egri Gárdonyinál) mentem is a postára, ami rögtön az Aldi mellett van, és ha már pénzes lettem, amúgy is kellett kávé meg szardínia (Utóbbi egyébként nem is szar, a teknős szereti, pedig ő nem eszik szart, legalább is nagyon remélem, de nem vagyok egész nap itthon, hogy figyeljem.) párezer forintér széttépték nekem a mind a két csekkemet a háromból, mer' a villanyszámlát nem találtam, pedig még nagyobb rendetlenséget csináltam miatta, de semmi.
Először gondoltam hogy hát nem baj, legfeljebb most akkor egy darabig ingyen lesz a villany, amiből én amúgy sem fogyasztok sokat, csak az a sok dolog ami működik vele, igazából nem is értem, mér nekem kell fizetni miatta a tépős csekket, postailag sorbanállva. Fizessen a hütő meg a mosógép, azok használják a áramot, tőlem össze is dobhatják közösen, hisz rokonok, mind a kettő valami Zanussi nevű bevándorló, gondolom svejcból, csak úgy a nevük alapján. (Amúgy a porszívó meg a DVD-lejáccó is rokona az egyik régi, már nem telefonomnak, ezek gondolom mekszikóiak mer úgy hívják őket hogy El Dzsí. De a származásuk azért nem biztos, olvastam hogy az igazi mekszikóiak úgy hívják magukat egymásnak hogy mehikói, és innen lehet tudni, de a porszívó mondjuk nem szól egy szót em, csak hőbörög ha áramot kap, de ettől még pont lehet mekszikói hával.)
De ezek a háztartási gépek gondolom maguktól nem mennek át a postára a csekkel, én meg nem találom, úgyhogy majd hétfőn megyek a Villanygyári Művekbe, hogy elektronikus készpénzzel befizessem az ügyfélszolgálatot, bár gondolom csekktépkedés itt nem lesz, ha már csekk nélkül.
Igazából nekik is a banki számlámról kellene le vonniuk a pénzt, de nem csinálják valamiért eddig még sohasem. Mondjuk ha már törölgetés nélkül én se tudok a pénzemhez kapni, nekik se biztos nem menne, de egyáltalán. Úgyhogy most várnak hétfőig, gondolom szombat-vasárnap a villanyművek se mennek a csődbe a sokezrem nélkül, annyira nem fontos. Sőt kifejezetten fontatlan, mert ugye forintban kell perkálni, meg hát fontom se nincs sok, bár húszpennsyben még jól állok a polcon. Mármint hogy a polcon van még jól belőlük. Majd próbálom is beváltani őket zsemlékre, hátha a garázsboltos csajt gyűjti az ilyesmit, és elfogadja cserealapnak.
Állítólag a 2004-es egy igen jó évjárat volt a húszpennyseknél, és persze nem ritkaság, de a gyűjtők azért jó áron cserélik zsemlére, vécépapírra vagy a személyeskedő sértegetésre. Ha már villanyszámlát nem lehet fizetni velük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése