Egyre bánatosabban száll a por a Fekvehányás utcában, a környékbeli ebek a póráz végén lévő nénik ellenére is kóbor kutyának érzik magukat, a kisbolt előtt is már csak megszokásból ordibálnak egymással a Lajosok. Közeledik az önkormányzati választás, de az őket nem érdekli, azt szeretnék ha valaki más kormányozna, ők meg foglalkozhatnának tovább az akciós dobozos sörökkel. A helyi képviselő amúgy is csak egy kövér nő a plakátokról, a polgármester meg egy nagy fekete autó, illetve egy nyugdíjas postás külsejű fazon az ingyenes újság össze számának borítóján.
Az utcabeliek élettere amúgy sem a város, csak a lakótelep, illetve annak is csak egy bizonyos szelete. Ahol tényleg minden megvan, két garázsbolt, egy játszótér, egy farhátbolt, sőt az akciórádiuszukon (kétszáz méteren) belül van még két kocsma is, a sarki meg a hosszúkás. Az egyikben iható a sör, a másikban meg olcsó a fröccs, és hát kinek is kellene ennél nagyobb választék? És van gyógyszertár is, bár amit Lajosék szednek azt inkább a kocsmában kapni, meg egy saroknyira van az adóhivatal is, bár ez utóbbi nem sokat számít, ahhoz adót is kellene fizetni, hogy nekik ott dolguk legyen. Dolguk adódjon...
Plusz a kocsma a társas- és magánélet elsődleges helyszíne, a pult előtt barátságok köttetnek, szerelmek szökkenek szárba, de a becsületsértési és válóperekhez is innen lehet tanúkat importálni. Mikor az egyik Lajos épp válófélben volt (később aztán egészen elvált), két másik Lajos és egy indokolatlan Béla valotta a bíróság előtt, hogy Lajosné tényleg minősíthetetlen hangon beszélt Lajos sörfogyasztási szokásairól, sőt arra is célzásokat tett, hogy szívesen megütné pofon. Lajos erre megjegyezte hogy ő igazi dzsentlemen, ő nem ütne vissza, elvégre egy kifinomult ember az ilyenkor rúg, aztán bátran elszalad. Ki is mondták a válást mindkét fél hibájából úgy, hogy a harmadik felet meg sem hallgatták. Mert ugye a Lajos, az titokban, valamint minden kedden és csütörtökön dugta Ordenáré Arankát, de ez tényleg titok volt, így csak a hosszúkás kocsma harminc-negyven törzsvendége tudott róla, de ők nem szóltak senkinek. Egyrészt mert többen pályáztak még a szerdai és pénteki alkalmakra, másrészt meg Aranka hüvelygomba elleni gázsprét hordott a táskájában, és nem félt használni.
De a válás az igazából ritka esemény a környéken, a legtöbb pár csendes beletörődéssel és a felszín alatt izzó gyűlölettel él egymás mellett huszonéve már, hisz ugye ott a gyerek, meg egyikük sem tudna hova költözni a másfél szobából. A gyerek egyébként az vagy Lali, aki egy diszkóban bedobóember (gyanútlan sétálókat lökdös be, és kényszerít kötelező fogyasztásra), vagy Lejlácska, aki influenszer akar lenni az instagrammon, de amíg megtanulja leírni ezeket a szavakat, vegán mosogatónak tanul.
Itt az emberek nagy része úgy csinál, mintha önzetlenségből lenne diplomája, de valójában a Szarokrád Elek Tudatipari Szakiskolába jártak csak, érzelmi zsarolás szakra. Ez a másik titka sok rossz házasságnak, meg az hogy a feszültségeket nem késeléssel, hanem fröccsel vezetik le, elvégre ha valaki nyolcadik emeleti úriembernek született, az ne legyen erőszakos, érje be a teliszájas trágársággal, mint egy igazi lord.
Meg hát tényleg hova is lehetne menni innen? Állítólag a városnak van egy naposabb oldala is, szép nagy házakkal, amik előtt béemvék parkolnak, de az ottaniak is csak pont úgy utálják egymást, ahhoz meg felesleges a béemvé, azt húsz éves Suzukival is lehet csinálni. Ráadásul a helyi nemrózsa de domb felé pont a tizenhármas busz megy a lakótelepről, arra meg egy rendesen képzett babonás telepi fel nem száll, pláne mert bármikor jöhet egy fekete macska is. Akkor már inkább a jól bevált rutin szerinti dugás-veszekedés- sörözés háromszög, elvégre a komfortzóna az nem habostorta, de legalább jól be- és lelakott már.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése