2020. augusztus 27., csütörtök

Over the Rainbow

Múltkoriban az Álhír TV-ben O. Zoltán plébános foglalkozású agresszív kismalac buzizott egy lendületeset, a felebaráti szeretet nevében nyilván. Ez önmagában még szót sem érdemelne, a világ tele van hülyékkel, miért pont a Római Kaotikus egyház lenne mentes tőlük, bár gondolom egy pap munkaköri leírásából azért kiolvasható lehet, hogy buzizni (zsidózni, cigányozni, niggerezni, migránsozni etc.) azért igazából tilos, de legalább is roppant kínos. De hát O. atyát kiakasztotta városházákra kifüggesztett szivárványos zászló, kihozott belőle valami ószövetségi, haragvó kíméletlenséget.

A külügyminisztérium nem engedi kitenni a szivárványszínű zászlót a magyar  nagykövetségeken | 24.hu

Aztán O. tegnap egy rádióinterjúban pakolt rá még egy lapát trágyát arra a kupacra, amit korábban a tévéstúdióban összehordott. Az a fazon aki korábban a keresztény értelmiségiek szövetségének elnöke volt. Érdemes e ponton elmerengeni az értelmiségi kifejezésen, a paliból ugyanis sütött a korlátolt ostobaság, az a fajta teokratikus arrogancia, ami utoljára a középkorban volt  mainstream, de ezek szerint egyházi vonalon még sokaknak kimaradt a felvilágosodás. (Szerencsére a pápának nem, ő feltűnően normálisabb, mint az alárendeltjei egy része.)
O. még mindig ott tart, hogy a homoszexualitás az betegség, valami torz életforma, és ha valaki felvállalja a másságát (azaz nem hajlandó többet sunnyogni meg hazudozni a környezete előtt), akkor az beteges magamutogatás. Innen ugye egy lépés a gondolat, hogy az efféle mega-magamutogatást be kellene tiltani, mert ha az emberek nem buzinak születnek, akkor nyilván a buzipropaganda hatására buzulnak be, hogy aztán személyes példájukkal rombolják a Család Szentségét, amit feudális zárványként működő plébánosunk még élőszóban is csupa nagybetűvel mond. 
És ilyenekkel érvel, hogy, a homokosok néha gyerekeket is nevelnek, ami szörnyű, mert a gyereknek szüksége van az apu és anyu által nyújtott nemi szerepekre, különben egy torzó(!) lesz. Aha. De akkor mit szól azokhoz a családokhoz, ahol apu iszik, anyu ideges, ordibálás van vacsorára, utána apu felpofozza anyut, aki ezért késsel kergeti a nappaliban, csak hogy legyen rendes szerepmintája annak a büdös kölöknek. Az ilyenekre ráküldené a plébános úr a Szent Inkvizíciót? Hogy nehogy má' elváljanak, hiszen a gyereknek családi szentség kell. Vagy azokra akik már elváltak? Mert ugye a házasságok nagyjából fele válással végződik, és akkor most mi van azokkal a gyerekekkel, akik így egyszülős háztartásban frusztrálódnak felnőtté? 
Lehetséges, hogy egy azonos nemű pár, akik tényleg szeretik egymást, sokkal jobb otthont tud teremteni egy gyereknek, akinek amúgy is valami nevelőintézet lenne az alternatíva, annak minden fizikai és lelki terrorjával együtt.

De hát O. Zoltán, a többek által kereszténynek tartott, biztos hogy nem értelmiségi szerint nem ezek a fő gondok, hanem a "buzizászló" a városháza homlokzatán. Ő a szivárvány ellen harcol, mert nem veszi be a gyomra, hogy mások mások máshogy néznek a világra, hogy a valóság nem csak annyi, amennyi a plébánia ablakából látszik belőle. És hát lássuk be, buzizni olcsó és hatékony, szektás szubkultúrákban könnyen hoz relatíve nagy népszerűséget, egyúttal remekül demonstrálja, hogy O.-nak bár hivatalosan nincs nemi élete, de azért tökös fickó. Vagy fickós tök? Nem érdekes, a lényeg, hogy szerinte a maga nézőpontja az egyetlen érvényes világértelmezés, és ez gáz.

Melegpropaganda a Füredi csomópont felett...

Mert a helyzet ezzel szemben az, hogy a kereszténység, és ezen belül a katolicizmus nem a világnézet, csak egy világnézet a sok lehetséges és választható közül, és a pap bácsi ugyan nyugodtan üldögélhet a maga csigaházában, azt gondolva, hogy még mindig ő az erkölcsi zsinórmérték mindenki számára, de az a vonat már rohadt rég elment. Nélküle.

És ha már ott tartunk, hogy a melegekkel az is probléma hogy nem szaporodnak, nem élnek normális családi életet, akkor mi a helyzet a pap elvtársakkal, a szoknyás agglegények rendjével? Az normális? Szerintük biztos, mert ilyenkor arra hivatkoznak, hogy ők teljes időben Istent, az egyházat, meg a híveket szolgálják, nekik nem fér bele a család, ezért a cölibátus, mint az ő személyes áldozatuk. De akkor adódik a kérdés, hogy a protestáns lelkészek nem rendes keresztények? Mert az evangélikus, a református vagy az anglikán egyház emberei házasodnak, gyerekeik lesznek, és közben  ugyanúgy működnek lelkipásztorként, mint a katolikus agglegényegylet tagjai. Persze lehet, hogy O. szerint ők simán eretnekek...

A homoszexualitás nem abnormális, az egy másféle normalitás. Minden kutatás arról szól, hogy az eltérő nemi preferenciák minden emberi populációban jelen vannak, sőt a főemlősöknél is. Kortól, társadalomtól, kultúrától, hatalmi rendszertől és uralkodó világnézetektől függetlenül. Vagyis ez természetes, szó szerint a természet rendjébe tartozik, bár arról még többféle hipotézis létezik, hogy mi ennek az evolúciós jelentősége. (Ja, hát a plébános úr nyilván az evolúciót egy beteges és torz elméletnek tartja, ő a trükkös Istenben hisz, aki direkt dínócsontokat teremtett a megfelelő földrétegekbe, hogy aztán jót röhögjön a paleontológusokon.)
Így aztán egy magát kereszténynek definiáló embernek leginkább elfogadnia kellene, hogy igen, vannak a saját nemükhöz vonzódók, akik ettől még nem betegek, nem torz lelkűek, de O. kikéri magának, mikor az interjú készítője a felebaráti szeretetre hivatkozik. Mondván hogy ne mossuk már össze a kettőt, neki a melegek láthatóan nem felebarátai, ő egészen barátságtalan velük.
És közben olyanokat szól, hogy ő nem az embereket ítéli el, csak a viselkedésüket. Ha most egy behaviorista pszichológus lennék (aki szerencsére nem vagyok), már keresném a nyugtatómat, mert hát az ember a másik ember számára pont az, ahogy és amit tesz. Az ezotévés léleklátókon kívül senki nem lát a másik fejébe, a másik ember nekünk jobbára egy fekete doboz, aminek a bemenetét meg a kimenetét lájuk (az inger-válasz korrelációt), és találgatjuk hogy mi történik közben odabent. Vagyis innen nézve, ha elítélem a másik viselkedését, akkor őt ítélem el, mert én ennyit látok belőle közvetlenül. De mindegy is, szerencsére nem vagyok behaviorista.

O. plébános viszont egy korlátolt barom, de tényleg annyira sötét, hogy világít a szájában a negró. (Plusz paranoid, ő még ott tart hogy nálunk üldözik a keresztényeket. Bár engem üldözne valaki közpénz-milliárdokkal, egy yachton lehetőleg.) Ha lenne önismerete, önkritikája, abbafejezné a papkodást, hagyná a híveket nyugodtan élni, és kertészkedne inkább, meg bulis zenéket hallgatna, az se baj ha túl a szivárványon. Engem ugye nem zavar, ha buzizik, amíg otthon a négy fal között csinálja :-) 

...tudom, vótmá, de ide illik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése