Még az ősszel nyílt meg a telepen a Micsinál a Kicsoda Kézműves Krízisközpont, de a tömeges látogatottság érdeklődés hiányában elmaradt. Igazából senki nem értette, mi is lenne a küldetésük, alibijük, vagy üzletpolitikájuk, vagy amijük kellene hogy legyen, de maga a hely mondjuk a Járőrözünk, baszod! lakótelepi rendőrőrs helyére költözött, ami legalább megnyugtató változást jelentett. Már amennyiben a változás megnyugtató, hisz Aranka, Lujzi meg a Béláék, avagy a garázsbolt előtti keserűlikőr-függők baráti köre és bajtársi szövetsége, semmit nem utált jobban a változásnál. De speciel ezt még ők is tolerálták.
Nyilván egyikük sem érezte hogy krízisben lenne, pláne, hogy elköltöztek a zsaruk (a Kis G. meg a Nagy G., akik bár méretre nagyjából egyformák voltak, csak az egyikük nagyobb G.), a kézművesről meg csak Lujzinak jutott eszébe az a netről tanult angol szó, hogy handjob, de szerinte meg neki azzal nincs gondja. Ő pontosan tudja, hogy olyankor micsinál a kicsodával.
Géza viszont nyitott volt az újdonságokra, ivott ő már szilvás alkoholmentes sört, vezetett már jobbkormányos biciklit, és beszélgetett már igazi cirkuszi bohóccal is, szóval gondolta, ő benéz oda, mi lehet ez az izé.
Egy villanyfényes téli este be is kopogott a csöngőn, és odabent azt találta, hogy egy elhízott de öntudatos titkárnő-féle nem vesz róla tudomást, tüntetőleg. Pedig egy íróasztal, két fotel meg egy dohányzóasztal mellett ő volt a legérdekesebb látnivaló evör, gondolta is, hogy hozhatott volna egy fénymásolót, csak hogy a társaság középpontjába kerüljön.
De a titkárnő alakú műköröm-alany közölte, hogy ők itt bántalmazott (családilag, munkahelyileg vagy csak úgy bántalmazott) cickányoknak működtetik a központot, és Géza pont annyira hasonlít egy cickányra, mint Makó Jeruzsálemtől. Nos, Géza még sosem látott cickányt, nem tudta, hogy az most hüllő, rágcsáló, etnikum, nyelvcsalád vagy hivatásrend, de abban biztos volt, hogy a telepen ilyesmik nem voltam, sőt nem is vannak. Hogy fognak-e lenni, ahhoz meg ugye sejtenie kellett volna, mik azok a kicsodák, akikkel micsinálnak?
Mondta is a nőalakú nagykosztümnek (hát, kicsinek mégsem lehet hívni százhúsz kiló élősúly csomagolását), hogy bocsi, de it nem hogy nincsenek cickányok, de azt se tudjuk mi fán teremnek, már ha fán, meg ha teremnek.
Amire a csaj azt mondta, hogy ők egy alapítvány, akik erre kaptak pályázati pénzt, hogy itt csináljanak krízisközpontot, őt meg személy szerint nem zavarja, ha a környéken nincs egy kurva bántalmazott cickány sem, legalább nyugodtan foglalkozhat ilyen komoly dolgokkal, mint a fészbuk-profilja, meg a brit királyi család karácsonyi szokásai.
Géza erre udvariasan, de egy pánikrohamba zuhanva hátrált ki a ház elé. Ahová aztán sereglettek is Arankáék, akik már éveknek tűnő három és fél perce várakoztak izgatottan a szomszédos Száraztészta Is Kapható Csirkebolt előtt.
Na mi van, kérdezték Gézát, kiderült mivel foglalkozna ezek ott bent?
Nemtom, mondta ő erre őszintén, nemtom Micsinál a Kicsoda, de ha még egyszer be kell mennem, akkor Kicsinál a Micsoda, az tuti bazmeg! Jöhetne már az a világvége végre...
