Éjszaka beszélős rádiókat hallgatok, ha már a sugárzáskompatibilis tucatpoptól hányingeres kiütést kapok, de beszélős rádióból összesen kettő elkapható akad, a Kossuth, meg a karcefem. Mindkettő vonalasan kormányhitű, arccal a pártvezér és kancellár ánusza felé, de a butaság néha szórakoztat, már ha az akut idegrángás szórakozásnak számít.
A karcefemen (is) van ilyen betelefonálós, közéletinek mondott verbáldühöngő, ahol harci nyugdíjasok osztják meg a Felcsúti Kisvasút-díjas "műsorvezetőkkel", hogy:
- 1. Mekkora államférfi ez a mi Döbrögink, Kakadunk, Kösságelnökasszonyunk (ja, többek szerint ő aztán igazán államférfi).
- 2. Annyira utálják a Dobrevné Gyurcsányt, hogy legszívesebben úgy vágnák pofán egy piros-fehér-zöld gőzmozdonnyal, hogy okulásul minimum beledögöljön. (Ki tudja mi a maximum, a határ a csillagos végítélet.)
- 3. Az ukránok nácik, az oroszok faszák, az EU az Brüsszel, Sorost meg hamarabb utolérni, mint a Sátán kutyáját.
- 4. A racionális gondolkodás képessége bolsevik trükk, az e heti tények mindig azok, amiket a plakátokon látnak, amúgy meg mindenkinek a kurva anyját, de lehetőleg máma még.
És múlt éjjel is beleszaladtam ebbe csoportos szellemi önkielégítésbe, vagy mibe. (Nem mégsem az, ezek egymást elégítik ki, vagy legalább is igénylik a matatáshoz a társaságot, mint a Torrente már többször idézett szövegében. Én kiverem neked, te kivered nekem, de semmi buzulás!)
Volt több téma, effélék, hogy háború, uniós egyezkedések, meg Lili, a trágár tinédzser, és könnyű kitalálni, hogy a kormányhitű néni- és bácsikommandó miről beszélt hosszan, felháborodva, és a képmutatás csúcsait ostromolva. Igen, arról, hogy egy gimnazista lány olyanokat mondott, hogy fasz, meg hogy a szarik a pártszerű szlogenekre. Ez végre egy olyan téma volt, melyhez - úgy érezték - kompetensen hozzá tudnak szólni, elvégre a makrogazdasághoz nem értenek, a katonapolitikához még kevésbé, na de olyan bezzeg az ő idejükben nem volt, hogy valaki azt mondja hogy fasz! Ráadásul kapucnis pulcsiban, mint egy huligán! (Sőt, a bezzeg az ő idejükben nyilván faszok se voltak még, az emberek fotoszintézissel táplálkoztak, spórával szaporodtak, és a gémeskútról hordták a wifit, a faszt azt kérem csak később, a posztkommunisták találták föl, hogy idegileg kicsinálják a rendes, népben-nemzetben gondolkodó keresztyén, keményen drogozó kisembereket. Most meg káromkodni tanítják a gyerekeket, a mocskos buzi rohadékok!)
Vicces, mikor kiderül, hogy feltehetően a hárommillió látens tánc- és illemtanár országa vogymuk, valamint isa por es homu, de csakis eltartott kisujjú nagy löttyös indulattal.
Az ilyen tüntikéző trágárkákat meg ki kell vágni az egyházi gimiből, elvégre nem fér össze a ciszterei szellemiséggel. (Cisztere nyilván egy falu valahol a Pilisben, ahol réges rég egy kolostorban szívcsakráztak a rendet alapító szerzetek. Vagy szerzetesek.) A lényeg, hogy példát kell vele statuálni, mer' ugye apuka a statuálás a lényeg, ha már az élet nem habostorta nemzetközileg is fokozódik, ugye Pelikán elvtárs? Az mondjuk nem világos, hogy is nézne ki ez a statuálás a gyakorlatban, kellene-e például nyilvános önkritikát gyakorolni a csajnak, mielőtt kötél általi igazgatói intőre ítélik?
De azért volt egy néni, aki gyurcsányozott is kicsit, persze csak az után, hogy felvázolta az aktuális ifjúsági armageddont, minden esetre szerinte börtönbe kéne zárni Dobrevnét, vagy legalább valami kényszerzubbony-alapú vigyorgóba. De ez a gyurcsányi ez előrelátó volt és "bezáratta a bolondokházákat!"
Ennél a nyelvújítás fordulatnál viszont megjött a váltás, úgyhogy inkább indultam jönni haza, ahol most is vagyok, de nem sokáig, mert mindjárt alszom egyet, egy messzi-messzi másik szobában.
Kint meg köd van, de sajnos nem a Stephen King-i értelemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése