Tegnap este a világ legtágasabb és legolcsóbb taxijával jöttem haza. Hivatalosan úgy hívták hogy 71-es busz, jól láthatóan csak az én kedvemért közlekedett egyáltalán. Mikor, kilépve a munkahely kapujából felszálltam rá, csak egy darab sofőr állagú alkalmazott tartózkodott a fedélzeten, aki láthatóan örült, hogy végre van utasa (aki ráadásul udvariasan köszön, és megverni se akarja, ami úgy este fél tizenegy előtt, egy rossz hírű városrészben már eleve pozitívum), én meg örültem, hogy nekem meg a táskámnak darabonként van tucatnyi ülésünk. Plusz a buszon jó meleg volt, kellemes hangulatvilágítás, a vezető állású faszi meg Queent hallgatott.
Ezt az idillt aztán hazáig nem zavarta meg senki, tempósan suhantunk el az üres megállók mellett, és mikor méterekre a lépcsőháztól leszálltam, a viszonylat üresen, és gondolom egy kicsit szomorúbban haladt tova, Füred felé. (Nem valami elegáns környékre, elvégre a füredeknek is van egy rangsora: Balatonfüred, Lillafüred, Mátrafüred, Tiszafüred, Kaposfüred. Ez az utolsó irányába ment, de hát így jár az, aki ezen a mérsékelten reménytelen környéken lakik.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése