A parlamenti interpellációk mindig is a kedvenc közéleti megszólalásaim közé tartoztak. Maga a műfaj eredetileg ugye arra lenne való, hogy az ellenzék közvetlenül vonhassa kérdőre a kormányzatot, nyilvánosan és intézményes keretek között. Mert a korszerűtlen, már csak a hanyatló nyugatra jellemző liberális (fújj!) demokráciákban (még fújjabb!) az a szédült tévképzet él a politikával foglalkozók fejében, hogy igazából az ellenzék is hatalmon van, így joga van íly módon kérdezni, sőt joga van az érdemi válaszhoz is. Merthogy a hatalmat alapvetően a választott törvényhozás gyakorolja, és a kormány (mint végrehajtó hatalmi ág) is a parlamenttől kapja saját felhatalmazását. Szerencsére nálunk ez másképp van. Nálunk a hatalom forrása a Párt és annak vezetője, nem a minisztereknek van elnöke, hanem a miniszterelnöknek kormánya, a parlamentben pedig az ő hűbéresei ülnek a többségi oldalon. A Vezér kegyéből természetesen, és rendes biorobotokként megszavaznak bármit, amivel felülről tarkón böffentik őket, hogy szerény gombnyomásaikkal is olajozzák a kormányzás nehéz műveleteit.
Ennek megfelelően mifelénk az interpelláció is kormánypárti műfaj lett, ugyan néha hagyják ilyenkor szóhoz jutni az ellenzékieket is, de legalább van még hova fejlődni. Amúgy már így is gyönyörű, mikor egy noname fideszes képviselődroid keményen kérdőre vonja a kormányt, hogyaszongya: "Miként védhető meg a társadalom konszenzusos békéje a Soros-hálózat támadásaitól?" (Salacz László, I/9491) - Hát igen, így kérdez egy kemény és önmagával szemben is a kíméletlenségig kritikus fideszes! Aki be van fosva Sorostól, no nem azért, mintha egy gyáva alak lenne, csak annyira aggódik a Haza sorsáért, hogy egész nap tiszta ideg, a nyakkendőjét is a sofőrnek kell megkötnie reggelente.
Egy nehéz nap éjszakája. (hir.ma)
És persze az elmúlt évekből bőven lehet idézgetni kormánypárti öninterpellációkat, melyek közt van magukat vállonveregetős, elmúltnyolcévezős meg még számtalan egyéb altípus, de ezeket a képviselők inkább a terapeutájukkal beszéljék meg. Csak egy kis szerény ízelítő:
"Miért jó a gyerekeknek, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt Erzsébet-utalványban kapják?" (Fordítás: Ugye milyen faszán kitaláltuk ezt az utalványos szívatást, államtitkár elvtárs? Mindenki beszopja, hogy ez gyerekeknek jó. Ja, a mieinknek, megyünk is Görögbe a jövő héten...)
"Hogyan lettünk Európa sereghajtóiból éltanulók a költségvetési hiány terén?" (Szóljatok a Gyurinak, hogy sajtótájékoztató előtt már ne menjen rá a bárszekrényre, a végén még kifecsegi a valós számokat, amekkora egy barom.)
"Miért fontosabbak Gyurcsányéknak a bevándorlók a határon túli magyaroknál?" (Na gecó, adom a harmadik magas labdát, meglesz a heti kvótád sorosozásból, most már tényleg jössz egy 12 éves Dalmore-ral.)
"Várhatóan mekkora megtakarítást jelent majd a magyar háztartások számára a rezsicsökkentés november 1-jétől bekövetkező 3. lépése?" (Jön az időközi választás baszod, kurva gyorsan találjatok már ki valami parasztvakítást, amit el tudunk adni harmadik hullámnak a kampányban!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése