Elfáradtam az apróbetűs kérdőívek bogarászásában, mert majd kifolytak már a szemeim, ráadásul új hobbim az álmatlanság, ami hát nem javít a helyzeten. Úgyhogy elkezdtem bogarászni a Netflixen, de per pillanat nem vonzanak az űrös sorozatok, elég nekem a bennem lévő űr, az meg hogy szkafanderes urak és hölgyek hogy futnak nyálkás űrlények elől, vagy hogyan vadásznak rájuk, momentán nem köt le.Az új Star Trek sorozat meg konkrétan egy nettó hulladék.
Én a nem kicsit elszállt mozgóképeket szeretem, a Netflixen például valamikor tavaly daráltam végig az After Life-ot (már ha ott volt) ami Ricky Gervais súlyos lélektani drámája, meg A kibaszott világ vége címűt (én itt nem csillagozom a baszást, minek, ez a F***ing World csak sima képmutatás), ami egy súlyos, nem tudom milyentani dráma volt két megborult tiniről. Akik ilyen tájidegen Bonnie és Clyde-ként haladtak át az angol vidéken.
És most találtam az Ez így nem oké című remeket, melynek a címe a tételmondata is, problémás tinik egy ezerszer látott jenki középiskolai miliőben, viszont egy olyan kisvárosban, ahová normális ember csak meghalni menne. Még halálvágy sem kéne hozz, elég odaköltözni, és akkor az már jön magától. (Egyébként zseniálisan van fényképezve a sorozat,vizuálisan és dramaturgiailag is gyomorba vágó. Az elején.) Ja és rendezőként az a Jonathan Entwistle jegyzi, aki a End of the Fucking World első évadát is csinálta.
Mert van egy tini, nagyjából tizenhét, aki úgy lány, hogy a lehető legtávolabb álljon a cicababaságtól, az anyjával nem jön ki, az apja öngyilkos lett, lefekszik a szomszéd fura sráccal (jól befüvezve), de közben gyanús neki, hogy leszbikus. És akkor kiderül, hogy van valami természetfeletti képessége, fákat tép ki gondolattal, meg egy könyvtárat dönt romba, mindig ha felhúzza magát. Márpedig felhúzza, a folyton beidézett naplójába többször szerepel az, hogy fasz, mint egy elvetemült német pornóban. És hát a képességét nemigen tudja kontrollálni, csak magába roskad a kanapén, és néz maga elé, hogy ez nem oké.
Az egésznek (eddig) összesen egy évada van, hét rövidke résszel, de én egyelőre feladtam a hatodiknál. Az egész az erős és drámai kezdés után, a vége felé átmegy ilyen iskolafolyosókon rohangászós misztikus tinihorrorba, ami méltatlan az erős kezdéshez. És hát persze hogy nem a realizmus hímes útján halad a sztori, de filmbéli iskola kábé annyira valószínű, mint Roxfort. És hogy nem veszik észre a fiúk a főszereplő csajt (Sophia Lillis, még lehet az új évtized Ellen Page-e), aki a felvonultatott választékból messze a legszebb és legstílusosabb. Persze lehet, hogy csak nekem van fura ízlésem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése