2022. szeptember 18., vasárnap

A nálunk halottak világa

Mifelénk az amúgy mihasznán felelőségtelen döntéshozók nem félnek nekiállni, belefeszülni, rámenni, síkra szállva jobbára magukért, az elkötelezett küzdelmi harc úgymond... nos, síkján. Mert első az érdek (a nemzeti, az az övék), a második és a harmadik szintén az, több felmerülő felvetés meg ugye nincs is. Így fel sem kell tenni azokat a rákérdezéseket, hogy például be-e kell rontani a házbe-a? Ajtóstól vagy stóltanul? Nehéz kérdések ezek, nehéz időkre valók, elvégre a nehéz időkben is el kell terelni a figyelmet főleg. 

Ilyenkor Petőfi-filmet kell forgatni a tűzijátékról, szívhang-grafikont kell mutogatni a terhes nőknek, mert fogyik a magyarik (a magyar az ikes ige, ha valaki nem tudná), szájkaratéval kell tenni a békéért (lapról lapra), ja és kellenek halott celebek is minden hétre, a halott celebek igen fontosak a néplélek állapota szempontjából, vagyis hogy a népek még élnek, ami összehasonlíthatatlanul jobb helyzet, mint híres hullának lenni. Bármilyen híresnek.

Ez az a lélektani pillanat, mikor brit royalista lesz Terike néniből, aki amúgy a brüsszel ellen szabadságharcol Ildikémmel a gázóra-leolvasóval, és márciusban tenyérnyinek indult tányérnyi kokárdával szaval valami  forradalminak gondoltat, amiről rajta kívül mindenki tudja, hogy Bunyós Pityu lírai életművéből származik. Lehet hogy kurva hideg lesz a télen, de a gondoskodó állam gondoskodik arról is, nehogy szélesebb körben terjedjen a pletyka, miszerint abortált magzatokat terveznének eltüzelni az újraindított szénerőművekben (hisz azokat a tűzifa és a hazaszeretet fogja fűteni, de csak ha elfogy a lyukas gumicsizma), ugyanakkor beindul a 18 fok az új 22!, illetve a Ki a Faszom az a Celsius? mozgalom, a mihez- de főleg a mitől tartás végett.

A Nyugat persze retteg, leginkább Ukrajnában, de mi nem attól, nekünk Ukrajna messze van, Soprontól főleg, és egyébként is Szentisten István királyi fejedelem óta vannak összeesküdve ellenünk, a minden héten mások. Ettől persze mindig is Keletázsiával álltunk háborúban, az Egyes Leszállópálya (régies nevén Anglia), meg mindig is a szövetségesünk volt, az idők kezdete óta hetekig. Úgyhogy innen tudjuk, hogy Bözsi nénét ólomkoporsóba temették a holnapi hantolásig, hogy aztán még tovább, mert ez a szokás az edvárdkirály angolkirályoknál (meg valami fakó ló) régóta, ez olyan mint valami menő tusfürdő, hogy megőrzi a hullám frissességét. (Vologya Pszichopatovnak is ilyen van, csak ő nappal még kijár belőle, ami király, bár egy posztkomcsi bolsevik monarchiában úgymond napi rutin.)

Na, ők ketten biztos nem esküsznek össze ellenünk, de őket már szívébe zárta a nép ajka, mondhatni tiszteletbeli mieink, legalább is sose szólták le a fradit, vagy a pirosaranyat. Szóval rettegni nekünk a bármimástól kell, kivéve azt a bármit, ami itthon van saját erőből, mert a fölött a Párt diszponál, akkor is ha nem tudják, mit is jelent a szó. Viszont rém szakszerűen hangzik.

De a lényeg, hogy a zorigó szerint Roger Federert halott edzője emelte a halhatatlanok közé. Reméljük még halála előtt. Mindkettejük halála előtt, bár RF ugye már halhatatlan, a néhai tréner meg nyilván alatta állva tolta fel odáig, különben ő is ott lenne, mint nyilvánvalóan nem halott. 
És bár én élek, de nem, nem akarom tudni, hogy egy medencénél tette ki a melleit Szandi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése