Megmondásipari betanított munkás vagyok. Nem szak, az barbár, hanem hosszan edukált bunkó, citrom ízű civilizációs mázzal leöntve, azaz tudok késsel-villával is, ám van hogy kanállal eszem a sült krumplit.
De legalább van véleményem a bármiről, és jobban belegondolva ez a kívülállók kiváltsága, márpedig én évek óta vagyok gyakorló kívülálló a legtöbb emberi együtteseben, ahol egyáltalán előfordulok. Az értelmiségen belül asszem proli vagyok, a prolik között meg értelmiségi, itthon európai, külföldön hülye magyar, vallásosnak elég agnosztikus, ateistának túlzottan reménykedő, túl öreg a rock'n'roll-hoz, túl fiatal a halálhoz.
Úgyhogy tényleg a megmondásipar az én területem, nekem aztán nem fáj bárkit vagy bármit leszólni, de hát mit tegyek, ha a téma az utcán lever, túl sok a leszólni való a beszólásokhoz, és még azt sem mondhatom, hogy bezzeg az én időben, hisz ez az én időm is. És érdekes módon még sohasem szegezte nekem a kérdést senki, hogy "És te mit tettél le az asztalra?" Terítőt bazmeg, de amúgy nem sokat, mondom, ez a kívülállás, más néven a pálya széléről bekiabálás lényege és szépsége, mert egyébként a leltáról sokszor jobban látni a pályán történteket. Gondolom én, aki nem jár semmilyen meccsre, mert nem érdekli, a közélet nevű iszapbirkózás is egyre kevésbé, amit meg mostanában nálunk az intézményes kultúra címén művelnek, arra a szánakozva hányás a megfelelő reakció. No meg a szarkazmus, a tekintélytiszteletlenség, az akármiről való vélemény joga, függetlenül attól, hogy azért nem tudom eldönteni, mit is szóljak az alábbi videóhoz (innen jutott eszembe az egész):
Hát ja, súlyos bunkóság, elvégre Lizzy aki dobozban van, az Bözse néni, a néhaivá elhunyt, miszerint meghalálozott nagybritán uralgónő. De én meg vagyok olyan ultraliberális, hogy még ez is belefér (ír drukkerek skandálnak, akik hát finoman szólva is utálják a brit rojál családi szappanoperát, történelmileg gyökerezve), de mondjuk majd egy év múlva. Szóval igen halott királyok halálával lehet viccelődni, csak ennél azért némileg később.
Talán valahol itt húzódik, ha nem is a szólásszabadság, csak a normális ízlés határa. Mert egyszer még TGM írta, hogy egy szabad társadalomban szabad vallást gyalázni. No meg pl. a monarchiát (mint az előző posztban látható), meg szabad a sértett félnek kikérni magának, akár vissza is gyalázhat. De ha nem tud reagálni, akkor legalább is nem illik.
Azaz: a királynő halálán örömködni nem kell félnetek jó lesz, de majd darab idő múlva. A monarchia intézményét szidni, azt lehet bármikor, most is, mert az létezik, és vissza tud szólni. Bár ha ezt rendőrökkel teszi, az legalább is szintén nem illendő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése