Mai kedvenc címem a Zorigón (rég néztem fel oda, annyira nem vagyok mazochista): "Széteshet a brit birodalom". Akkor én most szólok: már szétesett. Rémlik nekik ott, hogy például 1947-ben független lett India, a korona ékköve? Ami persze később maga is szétesett Hindusztán-Pakisztán viszonylatra, csak hogy a két országból később három legyen. (Mert Nyugat-Pakisztán ma simán csak Pakisztán, Kelet-Pakisztán viszont Banglades - asszem sosem írtam még le ilyen sűrűn négyszer egymás után, hogy Pakisztán. Izé, ötször...)
És ha már itt tartunk, a Galaktikus Birodalom réges-rég szétesett, bár az egy messzi-messzi galaxisban történt, odáig meg nem látnak el a zorigósok a főnök alfeléből. Ja, nekik csak Trianon fáj, pedig egész helyre kis palota az, szép parkkal.
Amúgy szétesett még: Csehszlovákia, a Szovjetunió (bár ezt egyre kevésbé venni észre), Jugoszlávia, a spanyol gyarmatbirodalom. Halott már Napóleon, Marx, Lenin, Lennon, a szembeszomszédom, az önbecsülésem és a lepényhal meg utoljára. Döbbenetes, mi? Elképesztően drámai, csak hogy stíljükben maradjak.
A briteknek amúgy Nemzetközösségük van, olyan jelentéktelen országokkal mint India, Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Új-Zéland vagy a jamaicai bobcsapat. De ez nem birodalom, csak egy lazánál is kevésbé összezáró perszonálunió, amit annyi köt össze, hogy a brit uralkodó az egész feje, és van ahol államfő is, de ez minden tagra igaz, pontosabban 56 országból 15-re. Ha úgy tetszik a (korábban Brit) Nemzetközösség az egykori gyarmatbirodalom maradéka, olyan tortaszeletek, melyek közül pár egy közös tálcán van még a cukrászda pultján, de a többi is valahol a városban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése