Én a magam részérő, valamint szerény személyemben a tüntetések ellen szeretnék tüntetni, mert az mégsem járja, hogy emberek táblákkal akadályozzák a villamosokat, meg sknandálnak valami tőmondatos marhaságot, és olyanok mint a dühös vérnyulak, hogy egyedül csak magukban fortyognak, de falkában már erősek és bátrak.
Engem alpból nem zavar, ha valakik skandálnak, amíg ezt otthon a négy fal között teszik, de ha nagyon nem bírják ki már nappaliban a tapéta mintáját, menjenek fodbalmeccsre, ott lehet hülyeségeket ordibálni, sőt néha explicit elvárás, hisz ezért építették a sok stadionokat szerteszét.
Vannak persze békés tüntetések, progresszív izék, de azokkal is az a baj, hogy lebutítják a kérdéseket, méginkább a válaszokat és végső soron a résztvevőket, akkor már mégis csak jobb egy sörfesztivál, ott legalább proaktívan lehet jól érezni magukat a nekik. És nem baj, ha épp elmarad az aktuális akadémiai székfoglaló.
Mert a tüntetéseknél rendszeresen bebizonyosodik, hogy tömeg követezetesen hülyébb az egyénnél, ilyenkor kell beszúrni a kötelező irodalmi hivatkozást, hogy Pilátus kérdésére egyénileg mindenki azt kiáltotta hogy Jézus, de tömegből mégis az hallatszott, hogy Barabás. Karinthynál persze Barabbást kiált az egy arcúvá és egy hangúvá vált tömeg. (És ez nem valami ködös demokráciallenes lázítás, hisz a demokrácia lényege pont az, hogy egyénként döntünk s szavazunk, sohasem tömegben, közfelkiáltással legfeljebb királyt lehet választani, de minek? Vagy mint az előző példában, megváltókat halálra ítéltetni, bár ez már problémásabb. Mert ha a tömeg is Jézust kiált, akkor nincs keresztre feszítés, és ezért a Jézus nevű csodarabbit mondjuk ötvenkét évesen viszi el például a vérhas, na akkor hogy is lenne az a megváltás?)
De ez az egész tömeglélektani hőbörgés onnan jutott eszembe, hogy Gyergyóditróton a derék székely polgárok kiakadtak, mert a helyi pékségben alkalmazni mert a tulaj két Sri Lankáról érkezett pékmestert. Szörnyű, tényleg. Ezek a srílankánok (vagy kik) odajönnek, és elveszik a helyiek munkáját. Ja nem, azért kellett vendégmunkásokat alkalmazni, mert Advent ugyan van a Hargitán (Tamási Áron idején legalább is volt), de szakképzett pék az nincs, akik voltak, azok már rég Klagenfurtban sütik a kenyeret meg a kiflit, és biztos szenvednek a helyi osztrákok kirekesztő gyűlölködésétől. Na ja, berekesztő módon gyűlölködni eleve nehéz lenne, a ditrótiak is a régi jó xenofóbiában utaznak, elvégre Sri Lanka (mások által Ceylonnak mondott egykori gyarmat) kurva messze található, az ottaniaknak bőrszínük van, valami fura vallásuk (némelyik keresztény, most mondják már...) és biztos fordított irányba keverik a hozzávalókat.
És hát a helyiek annyira be vannak háborodva és fel vannnak szarva a vendégmunkásoktól, mind a kettőtől, hogy tüntetnek, beforrongják magukat az önkormányzati ülésre, és lehet hogy hirtelen felindulásból petícióznak is a fészbukon, végső fegyver gyanánt. Mert ők nem kérnek a vendégmunkásokból, akkor inkább ne legyen kenyér a pékségben, vagy legyen kevesebb kifli, de nekik az idegenek által készített cucc nem kell, abba biztos valami vírust sütnek bele, meg hindu Korán-idézeteket, amiket a törzsi varázslójuk küld nekik SMS-ben.
Ez a gyergyói eset a típuspéldája annak hogy lesznak az emberek maguknál hülyébbek a tömeghatás által, hogy lesz a helyi közösségből horda, hisz ennek lehetősége mindig bennük (bennünk) van. És csak egy-egy kulcsinger kell hozzá, hogy aktiválódjon a törzsi logika, a "négy láb jó, két láb rossz" állatfarmi egyszerűsége. Aztán már mennek is tüntetni, vért kívánni, de legalábbis fogaknak hullását és könnyeknek csikorgatását, mesze-messze attól az ideálisnak gondolt állapottól, amit embernek lenni jelent. Vagy jelentene, tudja fene, lehet hogy mégis inkább zsákmányoló és területvédő állatok vagyunk, egy egész vékony civilizációs mázzal bevonva.
És innen nézve a valami ellen tüntetés csak tünet, nembéli lényegünk tünete, mint a drogfüggőség, a nagyravágyás, a hazudozás vagy a rossz ízlés. A papucs orrán bamutbojt.
Vannak persze békés tüntetések, progresszív izék, de azokkal is az a baj, hogy lebutítják a kérdéseket, méginkább a válaszokat és végső soron a résztvevőket, akkor már mégis csak jobb egy sörfesztivál, ott legalább proaktívan lehet jól érezni magukat a nekik. És nem baj, ha épp elmarad az aktuális akadémiai székfoglaló.
Mert a tüntetéseknél rendszeresen bebizonyosodik, hogy tömeg követezetesen hülyébb az egyénnél, ilyenkor kell beszúrni a kötelező irodalmi hivatkozást, hogy Pilátus kérdésére egyénileg mindenki azt kiáltotta hogy Jézus, de tömegből mégis az hallatszott, hogy Barabás. Karinthynál persze Barabbást kiált az egy arcúvá és egy hangúvá vált tömeg. (És ez nem valami ködös demokráciallenes lázítás, hisz a demokrácia lényege pont az, hogy egyénként döntünk s szavazunk, sohasem tömegben, közfelkiáltással legfeljebb királyt lehet választani, de minek? Vagy mint az előző példában, megváltókat halálra ítéltetni, bár ez már problémásabb. Mert ha a tömeg is Jézust kiált, akkor nincs keresztre feszítés, és ezért a Jézus nevű csodarabbit mondjuk ötvenkét évesen viszi el például a vérhas, na akkor hogy is lenne az a megváltás?)
De ez az egész tömeglélektani hőbörgés onnan jutott eszembe, hogy Gyergyóditróton a derék székely polgárok kiakadtak, mert a helyi pékségben alkalmazni mert a tulaj két Sri Lankáról érkezett pékmestert. Szörnyű, tényleg. Ezek a srílankánok (vagy kik) odajönnek, és elveszik a helyiek munkáját. Ja nem, azért kellett vendégmunkásokat alkalmazni, mert Advent ugyan van a Hargitán (Tamási Áron idején legalább is volt), de szakképzett pék az nincs, akik voltak, azok már rég Klagenfurtban sütik a kenyeret meg a kiflit, és biztos szenvednek a helyi osztrákok kirekesztő gyűlölködésétől. Na ja, berekesztő módon gyűlölködni eleve nehéz lenne, a ditrótiak is a régi jó xenofóbiában utaznak, elvégre Sri Lanka (mások által Ceylonnak mondott egykori gyarmat) kurva messze található, az ottaniaknak bőrszínük van, valami fura vallásuk (némelyik keresztény, most mondják már...) és biztos fordított irányba keverik a hozzávalókat.
És hát a helyiek annyira be vannak háborodva és fel vannnak szarva a vendégmunkásoktól, mind a kettőtől, hogy tüntetnek, beforrongják magukat az önkormányzati ülésre, és lehet hogy hirtelen felindulásból petícióznak is a fészbukon, végső fegyver gyanánt. Mert ők nem kérnek a vendégmunkásokból, akkor inkább ne legyen kenyér a pékségben, vagy legyen kevesebb kifli, de nekik az idegenek által készített cucc nem kell, abba biztos valami vírust sütnek bele, meg hindu Korán-idézeteket, amiket a törzsi varázslójuk küld nekik SMS-ben.
Ez a gyergyói eset a típuspéldája annak hogy lesznak az emberek maguknál hülyébbek a tömeghatás által, hogy lesz a helyi közösségből horda, hisz ennek lehetősége mindig bennük (bennünk) van. És csak egy-egy kulcsinger kell hozzá, hogy aktiválódjon a törzsi logika, a "négy láb jó, két láb rossz" állatfarmi egyszerűsége. Aztán már mennek is tüntetni, vért kívánni, de legalábbis fogaknak hullását és könnyeknek csikorgatását, mesze-messze attól az ideálisnak gondolt állapottól, amit embernek lenni jelent. Vagy jelentene, tudja fene, lehet hogy mégis inkább zsákmányoló és területvédő állatok vagyunk, egy egész vékony civilizációs mázzal bevonva.
És innen nézve a valami ellen tüntetés csak tünet, nembéli lényegünk tünete, mint a drogfüggőség, a nagyravágyás, a hazudozás vagy a rossz ízlés. A papucs orrán bamutbojt.
Egy értelmetlen, de kivétel. (https://altalanostuntetes.blog.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése