1848-ban pont ma jelent meg a Kommunista Kiáltvány, nálunk meg ehhez képest bő három héttel később kitört a Szabadalom és Forrásdalharc, nyilván nem véletlenül, mert a korabeli metszetekből ítélve Kossuthnak már a járása meg a nézése is kommunista volt. Ezért is raboltatta el később Segesvárnál Petőfit, egész Szibériáig, mert a költő a Robert Owen-i értelemben vett utópista szocialista volt, ami az igazhitűek számára már maga az anarchista elhajlás, rosszabb mint Pjotr Alekszejevics Kropotkin kövtőjének lenni. (Még szerencse, hogy Kropotkin '48 tavaszán még hat éves sem volt, és az is Moszkvában, úgyhogy ő már nem lehetett befolyással az Akasszátok fel a királyokat! című szólólemezével ismertté vált, és Szibériában ismét Petroviccsá váló nem velszi bárdra.)
A Kommunista Kiáltvány szerzője egyébként egy fokozottan, torzonborz jellegűen szakállas német, bizonyos Marx Engels volt (bár nem tiszta, ebből melyik is a családneve), aki ritkán fürdött, szerette a bort meg a nőket, és máig emigrációban (valamint a Highgate-ben) van eltemetve Londonban, ezekből is látszik, hogy korszakos jelentőségű gondolkodó volt. Őt amúgy a Kommunista Illegális Világösszeesküvés Párt 2.0-dik kongresszusa bízta meg az iránymutató írás megprogramalkotásával, bár később a küldöttek nem sokat értettek belőle.
Egyrészt mert német a gót betűs dialektusában írták, így aztán le kellett fordítani londonira (ha már ott volt kiplakátolva a titkos kongresszus), dán flamandra, rendes németre, meg akadémiai franciára, hogy legalább szótagolva fogyasztható legyen.
Másrészt azonban olyan mondatok voltak benne, mint például:
„A burzsoázia, ahol uralomra jutott, szétrombolt minden hűbéri, patriarchális, idillikus viszonyt. Könyörtelenül széttépte a tarkabarka hűbéri kötelékeket, melyek az embert természetes feljebbvalójához fűzték, s nem hagyott meg más köteléket ember és ember között, mint a meztelen érdeket, az érzés nélküli „készpénzfizetést”. A jámbor rajongás, a lovagi lelkesedés, a nyárspolgári érzelgősség szent borzongását az önző számítás jeges vizébe fojtotta.“
Na most, ez a nemzetközi, forradalmi munkásarisztokráciának kicsit sok volt, mert pártprogramnak így azért kissé szárnyaló, és némileg vékony, legfeljebb szabadversnek ment volna el, de azt meg nem szerették. Ám ha már annyit dolgozott rajta az elvtárs, hát ráhagyták, pláne mert nem kért érte pénzt, nekik meg már sürgős volt a forradalmi munkás-paraszt lázongás, és rövid határidővel, ingyen, már úgyse csinálta volna meg más.
És bár magyarul titokban sem terjesztették akkoriban, de Kossuth Rádió Lajos (Budapest) szerencsére tudott németül, mert a piaristákhoz járt, így értette a filozófus akcentust, és hamar be is indította a puccsot az Apostoli Magyar Kájzerundkőnigség ellen. De annyira, hogy az 1890-es évek elején a fiatal Lenin Uljanov is tőle kért tanácsot, mikor álruhában Torinóban járt (ahol ugye Kossuth emigrált épp), amit akkoriban persze álnéven, Turinként emlegettek. Konspiratíve! Szóval részben neki is köszönhetjük Sztálint, meg Hitlert és Darth Vadert, mert ha nincs bolsevik kisebbség, Adolf is nyugodtan lehetett volna tovább éhező festő Bécsben, és nem csinálja meg a Harmadik Birodalmat, így Vadernek se tervezett volna menő vastüdőt Von Braun, az Apollo-program Fau Hármas rakétái helyett.
És ez pontosan így történt, bármit is állítson a hivatalos "tudomány"!
Kerek 174 éve, ami persze huszonhat év múlva még kerekebb lesz.
Ez Szovjet-Olaszország himnusza, még a Kerenszkij-korszakból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése