2022. június 12., vasárnap

A rendszerhű komcsi

Most mondja azt valaki, hogy a politikában uborkaszenonilag zajlik a majdnem semmi, ha annyi uborkám lenne mint közéleti botrány/baromság, az jó lenne mer' szeretem, meg árulnám is a felesleget. Feltéve ha nem mindenkinek annyi uborkája lenne.

Tegnap például Thürmer elvtárs tüntetett elszántan Oroszország mellett, és egyúttal a fasiszta ukránok ellen, hisz az ö világképe bár nem egyedi, de sajnálatosan ostoba. Ebben a hazában úgyis mindig a hülk voltak többen, de ő legalább marginális és következetes közhülye, amennyiben még mindig az utolsó, magát kommunistaként definiáló pártot vezeti. Mind a hat főt, úgyhogy szerintem nem mindig biztos, hogy a párttagságból kijön az elnökség létszáma, lehet hogy indőnként importálni kell valakit a fideszből. Mert bár az állampárt a komplett ellenzéket folyton kommunistázza (ami azért 2022-ben elég röhejes, csak úgy tűnik működik - mondom, hogy mindig a hülyék voltak többen), az egyetlen máig harcoló kommunista sejt az, amely folyton és kritika nélkül áll ki a a FUR (Felcsúti Uradalom Rendszere) mellett.

Tegnap is felmondta az elvtárs a szokásos putyinista szart, hogy az egész háborút a nyugat provokálta ki, és Vlagyimir Vlagyimirovics Pszichopatov  birodalmi nosztalgiájának meg hatalmi nagyravágyásának nem volt ehhez az égvilágon semmi köze.
És beszéde nem szándékolt dramaturgiai csúcspontján egyszerűen rádőlt a mögé isntallált díszlet, ami nagyjából orosz zászlókból állt. Mondhatni összedőlt, ami összetartozott, úgyhogy az elvtársat nem is igen hozta zavarba az incidens, mintegy baráti ölelésnek tekintette, és öblögette tovább az ordas nagy baromságokat.

A fentebb linkelt hvg-cikk kommentelői meg a mellett, hogy röhögtek és bosszankodtak, felvetették azt a kínzó kérdést, ami engem is érdekel, hogy tudniillik miből él ez a faszi évtizedek óta már? Elvégre egy olyan pártocska örökös vezetőcskéje, ami soha be nem jutott a parlamentbe, soha nem volt a legcsekélyebb mértékben sem tényező, de ő megélt belőle. Előtte mondjuk a nem szép emlékű MSZMP-ből, az egykori állampártból, ott volt valami íróasztalt támasztó funkci, szóval elmondható, hogy dolgozni azért nem nagyon dolgozott hülyeségben megőszült személye.
És lehet, hogy itt van a megfejtés, ő egyszerűen szeret állampártoknak dolgozni, arról meg igazán nem tehet, hogy most az épp a fideszkádéenpé. Azt a segget kell nyalni ami van (hisz a fidesznek is jó, hogy van olyan házi ostobája, aki kimondhatja, amit ők már nem), biztos stabil megélhetést biztosít az ilyesmi, ha nagyon meggazdagodni nem is lehet belőle. De azért gondolom sokan kíváncsiak lennének a pontos receptre. Hisz a hülyékhez hasonlóan a seggnyalókból sem állunk rosszul, de lehet hogy lenne igény továbbiakra is.

A fél párt a székház előtt (nepszava.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése