Nincs annál étvágygerjesztőbb, mint mikor reggeli közben tolják az arcomba a pelenkareklámot, ahol a szókimondás és az eufemizáló gügyögés sajátos elegyével állítják elő, hogy olyan nagyon már ne kívánjam a pirítóst.
Mert már épp kezdene jólesni, mikor a civilizációs alapzajként üzemeltetett televízió-készülék (hát ja, ha az ember egyedül él, valaki legalább beszél rajta kívül is magának) az arcomba tolja, hogy kakitasi! (Jó, azt persze mégsem mondhatják egy reklámban, hogy szarzsák, ami igazából.) És illusztrálják is, hogy a kis barna cuccok hogyan csúsznak bele a pelenka belső zsebébe, még jó hogy közben legalább nem énekelnek, mint Kula Bá' a South Parkban. De az étvágyamból azért így levesz egy jelentősebbet, hisz itt még csak vizuális típusnak sem kell lenni, hogy elképzeljük, mutatják direktben, igaz hogy csak animálva, de ettől sem lesz sokkal jobb.
Aztán jön a világ legirritálóbb reklámszlogenjeinek egyike, hogy ha a jól szuperál a kakitasi, nem lesz több kakibaki! Kakibaki, aztakurva! És nem, ezt nem lehet finomabban, a földle lökném nagyon dulván azt a balmot, aki ezt írta. Meg aki jóváhagyta. (Most akkor innentől az övtáskában hordott csipsz lesz a hasitasi-nasi? Én kérek elnézést...)
Innen is kívánok a marketing-kreatívoknak, a közeljövőre nézve, sok-sok kakibakit. Azaz szarjanak sünt, lehetőleg máma még! Az elég nagy, és megérdemelt baki lesz.
Kula Bá'
(mindmeghalunk.com)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése