Horrorváltozatban megy a Hófehérke, unom, a Piroskásat jobban szeretem, bár Fehérke is eléggé tocsog a művérben. De a másikban sokkal több a morális dilemma. Ha például ember embernek farkasa, akkor farkas farkasnak embere, de kicsoda a farkasember? Ez még egyszerű, logikailag is, farkasember farkasembernek emberfarkasa. Na de a vérfarkas? Gondolom egy másik vérfarkas vérembere. Vámpírok vs. Vérfarkasok meccs, e hír rám terhet ró, a felállás Zs-kategóriáért kiált, de talán már láttam is valahol.
Szép ez a kétpólusú univerzum, sehol semmi macska, cincér vagy fülesbagoly, csak emberek és farkasok, utóbbiak komplementer viszonyban fogyasztják el a nagymamákat és Piroskákat, ami még mindig jobb, mintha fordítva. Nem mintha számítana, még a mesében is élveboncolás a vége (mintha). Már csak a vér végett is.
A naptárban nyár van, a fészbukon esik, remélem elzártam a gázt a mosógép alatt, vaníliapudingból próbálok csokit csinálni, egyelőre édes a félsiker. Éjszakai műszakból érkezik egy szomszéd, betanított borkóstoló lehet túlóra után, abból gondolom, ahogy ugatja a Holdat a felhők mögött, de az erkélyem alatt. Nem vérfarkas, akkor vonyítana, csak vörösbort hány a Szemkontaktus Optika kirakatára, beleeszik a valaki által kirakott madáreleségbe, aztán felbotladozik a lépcsőn, mielőtt utolérik a sánta kutyát.
Három mentő és egy tűzoltó szirénázna bele a sötétségbe, ha nem lenne közvilágítás, a lámpa négy töküres sávnak piros, a kávém meg folyadék létére is úgy melegszik a mikróban, hogy közben a közepe hideg marad. És még csak hajnali négy.
kaposvarmost.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése