Nem tudom, ki tudja, ki az aki régebben tudta, csak már nem, vagy ki az akit épp nagyon nem érdekel, de ma van a kábítószer-ellenes világnap. Ennek alkalmából mag nem fogok kokaint fogyasztani. (A vállalás súlyából levesz egy kicsit, hogy az elmúlt, kicsit több mint tizenhét és fél ezer napban sem fogyasztottam, de ami késett, az már elmúlt.)
Kávét azért iszom, hátha lesz tőle vérnyomásom, jól jön az majd nap közben, bár egyesek szerint a kávé is kábítószer, amennyiben belepiszkál az idegrendszerembe. Hát igen, de akkor kábítószer a gumibot, a pornó, a túrótorta és a hatalom is, ezek mind-mind az ember szinapszisait baszkurálják, bár nem mindig a kellemesebbik irányba. Az igazi kábítószerek ezzel szemben jelenben mindig kurva jók, a hosszú táv meg pont nem érdekli azt, aki épp magasra száll tőle. Gondolom ezért is illegális a legtöbb, a mindenkori hatalom mindig azon van, hogy a széles néptömegeknek ne legyen jó, a végén még nem fogják tudni, hol a helyük. (Jó, a pia meg cigi legális, pedig azok is igazi kemény drogok, csak hát van az az adóbevétel, amiért megéri a dögvészből üzletet csináltatni.)
Mert a kábítószer rossz. Azért rossz mert jó, és akkor is jó, ha egyébként nekünk rossz. Lenne. De mint az agyonkoptatott brit romkomban Billy Nighy előadta a tanácsát: "Gyerekek, ne vegyetek drogot! Legyetek popsztárok, és megkapjátok ingyen!"
És akkor ennek szellemében, a témába vágólag egy kis indie zene Észak-Karolinából:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése