Most már tisztán és egyértelműen a Ryanair a magyar családok legnagyobb ellensége, hisz ha a cég vezére idiótának nevez egy magyar minisztert, akkor apu azért iszik mert te sírsz, és a sarki boltban drágább lesz a kacsapárizsi, pedig liba alakú szójából szerelik össze alulfizetett bangladesi gyerekmunkások. (Tudja fene, szerintem ha valaki ma, mifelénk miniszternek áll, akkor ne legyen sértődős, mert eleve lemondott már az önérzet jogáról és lehetőségéről. Haragudni csak a főnőkért szabad, illetve médiumként közvetíteni a felcsúti karmelita felől felől fújó haragos szelet.)
O'Learey amúgy egy világszerte közbunkó, többek közt ezért lett piszok gazdag, én Hombár miniszter úr helyében örülnék, hogy kétszázhetvenhatodiknak végre nekem is beszólt. (Elvégre, mint A tanúban: Bátya elvtársat már meg sem akarják ölni? Bástya elvtárs már le van szarva? - kérdi Bástya elvtárs, egy friss agyvérzéses felindultságával.) Akit O'Learey leidiótáz, az már számít valamit, persze az igazi súlyát az adja meg bármely tetszőleges közszereplőnek, ha a faszba is elküldi. Közgazdasági zsenink még nem tart itt, bár láthatóan rajta van a témán.
Amúgy a fapados légitársaságok alapból nem szoktak nagyon szimpatikusak és/vagy utasbarátok lenni, ám ez nem is dolguk nekik. Nem a szimpátiánkat akarják, hanem a pénzünket, illetve nem árulnak zsákbamacskát (legfeljebb túlárazott szendvicset meg plüssmacis parfümöt), azér' a pénzér' az az élmény jár.
Ryanair-rel összesem egyszer repültem, akkor is minek. Londonból jöttünk hazafelé, odaúton még Wizzair volt, bár én azt a céget sem szeretem, csak nekik volt olyan menetrendjük, hogy tizenvalahányszor ők lettek az opció. (Nekem ezeknél az EasyJet szimpatikusabb volt, de leginkább a SkyEurope. Utóbbi cég meglepően utasbarát volt, csődbe is mentek pár év alatt.) De a Ryanair az a minden alatti igénytelenséget hozta, ők tényleg nem vállalnak többet, mint hogy elvisznek A-ból B-be, és épp csak annyira húznak le, hogy még ne pártolj át a konkurenciához, dús káromkodások közepette. Ja, és némi felárért, fel sem pofoznak.
Szóval aki ezekre besértődik, az tényleg hülye, aki meg egy O'Learey kaliberű pasit poiltikai ellenfélnek kezel, az még hülyébb. Nálunk ezt röviden úgy hívják, hogy Valamilyenfejlesztési Kitudjamilyenügyi miniszter. Tényleg, ki tudja?
pinterest.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése