Szabó-Nagyjából Imre gyerekkora nehéz volt, de főleg hosszú, mert alapvetően lassú volt, mint egy személy. Vonat. Mire óvodába ment már profin tudott bilire ülni, de a vécéről még évekig azt gondolta, hogy meg akarja enni. Érettségiig persze ez is elmúlt, bár ettől még izgult a vizsga előtt, mert nem volt benne biztos, tud-e még írni-olvasni? Olyan régen tanulta már, több mint tíz éve, hogy nehéz volt felidéznie, mi is az az ellipszilon. A másodfokú egyenlet megoldóképlete és a függvénygörbe alatti terület kiszámítása még megvolt, minként a skagerraki tengeri ütközet pontos dátuma (1916.05.31 – 1916.06.01) vagy József Attila öngyilkosság utáni költészete is, mert azokat relatíve nemrég vették, de már kurva rondán kerekítette a kis „o“ betűt.
Azért sikerült leérettségiznie, két részletben, három kísérletből, ami így is nagy teljesítmény volt, mert földrajzot például egyáltalán nem tanult négy év alatt, németet mondjuk igen, csak úgy meg nem tudott. De gondolta, ha ezt meg tudta csinálni, képes ő már bármire, így űrkutatónak készült, nagy lendülettel. Többek között végignézte a második Star Trek sorozatot, azt a kopasz kapitányosat, elszánt tekintettel a szemében és több karton sörrel, de így is unta. Nem baj, gondolta Imre, a tudomány az olyan hogy unalmas, szóval biztos jó úton halad. De a felvételin kiderült, hogy az űrkutatás még sokkal rémesebb, mint azt eredetileg gondolta, tiszta matek volt az egész és teljesen klingonok nélkül, úgyhogy mielőtt kirúgták volna a felvételiről, ő hagyta ott őket, hogy legalább emelt fővel. Egyébként sem lett volna nagy kedve iskolába járni abba a vidéki városba, ami ott van annak a vasútállomásnak a mellette. Kutatni való űr nyilván több lehet arrafelé, mint a Népszínház utcában, de annyival messzebb is van.
Járt egyetemre aztán Pestre, de nem érdekELTE. A politológia szakról kiderült, hogy nem jár vele listás parlamenti hely, a történelmen kellett volna tudni latinul, akár egy orvos, a szociológia kamunak tűnt (leszámítva hogy ott is volt matek), úgyhogy maradt a buddhista főiskola. Ott aztán a Nemes Nyolcrétű Ösvény szakon diplomázott, mondjuk csak közepesre, mert több évnyi gyakorlás után is csak hatféleképpen tudott belealudni a meditációs gyakorlatokba.
A mesterképzést már nem vállalta be, félt tőle hogy túl hamar megvilágosodik, még mielőtt karriert csinálna, és akkor egy kunyhóban prédikálhat az arra járónak valami elcseszett erdőszélen, egész hátralévő életében. Így aztán mint alapképzett Nyolcrétű elment a végzettségének megfelelő pozícióba, azaz key account manager-nek (business analyst akart lenni igazából, csak szóltak hogy az is matek), és azóta is boldogtalanul él, még jó, hogy egyszer meg fog halni. De legalább a rohadék megvilágosodással jól kiszúrt, nem fogja az csak úgy ugráltatni őt. Az erdőszélen.
pinterest.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése