A nap hülyélye szerény környékünkön kétségtelenül az a tojotás ideggóc, aki mindenáron be akart fordulni egy lezárt kanyarodósávba. Amit azért zártak le, mert cserélik a csatornafedeleket, most épp ott, ennek keretében felszedik az aszfalt egy részét is, hogy aztán újratöltsék, szóval nem ötperces, egynyári sláger a művelet, de a tojotás Minden Áront ez nem érdekelte. Egyfelől hogy van pofájuk olyankor aszfaltozni (először negatív, aztán pozitív tartományban) mikor ő pont erre jár, másfelől pedig miért nappal csinálják?
Véletlenül arra sétálva belehallgattam az épületes diskurzusba, és a faszi tényleg kifejtette, hogy ő kurva ritkán jár erre, és mikor mégis, rögtön nem tud bekanyarodni jobbra, egy egész saroknyit kerülni kell, ami eleve fél deci benzin pluszfogyasztás, arról a bűvös másfél percről nem is szólva, amit egyáltalán nem számolt bele a menetidőbe. és ez tűrhetetlen, ebben a szar országban már tiszta anarchia van. (Közbevetés: bár lenne egy rendes, alulról szerveződő, uralommentes társadalom, mert az anarchia ez, és nem valami erőszakkal terhelt káosz, de nálunk épp neofeudalizmus van, mindenki nagy örömére.)
cartoonstock.com
Persze Áron, még a logisztikai moralizálást megelőzően, egy darabig állt az elterelő tábla előtt, makacsul indexelve, hogy márpedig ő erre kanyarodik, akármi lesz is, úgyhogy jobbára dudálva várta, mikor fejezik már be a szakik a flaszter légkalapáccsal inzultálást. Aztán feladta, avagy belátta, hogy ez nem percek kérdése, ekkor kezdett a lehúzott ablakon keresztül verbalizálni az útépítő munkásokkal, akik meg hülyén néztek vissza, hogy ez a marha mit szedhetett be a reggeli kávé mellé?
Minden elvtárs monológja tényleg jelentős viccfaktort képviselt, az abszurd irányából persze, utoljára akkor szórakoztam ilyen jól, mikor pár hete a ház előtti buszmegállóban egy gurulós néne vitatkozott az aktuális busz söfőrjével, hogy de igen is menjen ki a 42-es Füredig, mert neki arra van dolga. A busznak meg nem arra az útvonala, de ez nem zavarta meg az öntudatos nyugdíjast, aki több, mint negyven évet ledolgozott, azaz (szerinte) neki jár az ingyen utazáshoz az is, hogy megmondhassa, mi a járat igazi célállomása.
Jók ezek a fazonok, igazi Süsük. Elvégre egyfejűek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése