2019. január 6., vasárnap

Formagyakorlat a majdnem jégen

Az elmúlt napokban nem voltam valami nagy formában, a vércukrom sem volt nagyon rendben, meg volt némi megfázás is. De mára mindez végre elmúlt, ma reggel már úgy keltem, hogy fizikailag teljesen jól érzem magam.
Aztán reggeli (igazából tízórai, mert későn keltem) után levittem egy szatyornyi szemetet. Ami hiba volt, mert a kukák előtt sikerült egy rendes seggre esést bemutatnom, de sajnos senki nem járt arra épp, hogy pontozza a gyakorlatom. (Fünf komma null, gondolom)

Az ugyanis a helyzet, hogy a járdákat letakarították, de az utat, itt a házak között nem, és hiába olvad, az úton még nem víz van, hanem valami nyálkás jégkása, egyfajta wannabe víz, ami még nem az, de már nem jég. És a fene gondolta volna hogy ez ennyire csúszik.
Úgyhogy prezentáltam egy ilyen féloldalas, kézzel tompítós esést, a jobb bokám korrektül alám fordult, úgyhogy most borogatom, kenegetem, és sántikálva megyek vécére is.

Nyilván el vagyok átkozva, hogy ha végre elmúlik a nátha, és nem szédülök egész délelőtt, akkor sikerül összehozni egy kisebb balesetet. Még jó hogy egyéb bajom nem esett (én esetem ugye, nem az egyéb baj), de túrázni most rövid távra sem indulok, legalább is ma. Holnapra talán jobb lesz a húzódás, pláne ha pihentetem, úgyhogy postára, boltba el tudok majd menni, ha már ilyen közel vannak.
De azt változatlanul fenntartom, hogy városban be kellene tiltani a havat. Ha már eltakarítani nem bírják.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése