A haifai művészeti múzeum előtt véres összecsapásokra került sor, mert az aktuális kiállításon látható egy finn művész (Jani Leinonen) McJesus című alkotás, ami egy keresztre feszített Ronald McDonaldot ábrázol. És ezen a helyi keresztények annyira felháborodtak, hogy az intézmény előtt tüntetnek, de enyhén szólva sem Mahatma Gandhi stílusában. Három rendőrt kellett orvosoknak ellátnia, mert feje találták őket kövekkel, valami meg Molotov-koktélt dobott a múzeum épületére. Hiába no, a keresztényi szeretet und megbocsátás nem ismer tréfát, vagy ahogy Hruscsov elvtárs mondta anno, harmadik világháború nem lesz, de lesz itt olyan békeharc, hogy kő kövön nem marad!
Mert hogy a tüntetők szerint a keresztre feszített bohóc az nem ironikus művészi gesztus, nem a fogyasztó társadalom kritikája ( a feszület szintjén kulturális ikonná vált figurával), hanem szimpla vallásgyalázás és mint ilyen káros, felháborító és egyáltalán, tűzre vele.
Na most ez a mentalitás az, ami szerintem nem fér bele egy demokráciába. Nem az illiberálisban, mert olyan nincs, a modern demokrácia alapvetően liberális, ez a lényege. És egy szabad társadalomban bizony szabad vallást gyalázni is, szabad azt visszautasítani, de egy dolgot nem szabad: betiltani. Mert a szólásszabadság határai tágak, mások szabadságának határáig terjednek, és egy múzeumban kiállított műtárgy nem feszegeti senki szabadságának a határait. A helyi keresztények jogosan utálhatják, fel is háborodhatnak rajta, de senkinek nem muszáj megnéznie, a kiállítás tényleg az a műfaj, amit négy fal között csinálnak.
timesofisrael.com
Ennyi erővel felháborodhatnának bármin, ami kívül esik a kereszténység általuk preferált hagyományain, az iszlámon, a buddhizmuson, az ateizmuson (valójában bármilyen izmuson), a fogyasztó társadalmon és mentalitáson (bár a McJézus pont erről szólna), Hollywoodon, a Wall Streeten, a tömegmédián, a pornóiparon vagy a tömegközlekedésen, mindegyik tele van nagyon keresztényietlen dolgokkal. Minden vallás és világnézet képviselőjének tudomásul kell vennie, hogy nem a középkorban élünk, nyugdíjazták a Szent Inkvizíciót, az emberek nagyobbik része nem azt gondolja a világról amit ő és eszmetársai. és ez így van jól, mert pont ezért gondolhatja ő is szabadon azt, amit.
A modern művészetnem meg amúgy is lételeme a provokáció, ahogy belemerülünk a napi rutinba, a mókuskerék-világunkba, egyre erősebb gesztusok kellenek ahhoz, hogy felkeltsék a figyelmünket, hogy elgondolkoztassanak. Hogy felrázzanak. (Mint a klasszikus viccben: "- Figyelj, valami nagyot kellene dobni, mit szólnál hozzá, ha beleszarnék a zongorába? - Á, úgysem értenék...")
Mert hát a művészet provokatív darabjait nem feltétlenül érti a közönség, sokan valójban nem is akarják. Egyszerűen csak jó valami ellenségképet kreálni, mert onnantól "a Hit védelmezőiként" tűnhetnek föl, és jó nem reflektálni a saját hitükre, mert ők igazából nem is hitet, hanem dogmákat követnek, nem belső, hanem külső kontroll alatt gyakorolják a vallást. Az ilyenekből lesznek az igazán bigott vallási fanatikusok, akik mennek Molotov-koktélt dobálni. A szeretet vallásának nevében nyilván.
Amúgy ha Haifában végeztek, mehetnének Japánba is, ott például a karácsonyt szeretik félreérteni. mert nekik annyi van meg belőle, hogy Jézus, meg Télapó, és össze is hozzák belőle a keresztre feszített télapót. Bár sokak szerint ez városi legenda, nemrég láttam pár képet japán kirakatokról, ahol tényleg ez volt látható:
markbellis.blogspot.com
Vagy mit szólnának például ehhez, különös tekintettel az első képre, amely nyilván a papi pedofíliára utal, nem is burkoltan.
civishir.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése