A brit popzenei sóbiznisz nyugdíja tagozata értetlenségét s tiltakozását fejezte ki, hogy akkor ők most nem tudnak vízum nélkül turnézni az EU-ban benne. Mellékszál, de ők most egyáltalán nem tudnak turnézni a nagyjából sehol, de optimisták, két szempontból legalább Egyfelől hogy nemsoká elmúlik a járványhelyzet (ami részben igaz, és ki tudja mikorra), másfelől hogy ők nem csak hogy életben lesznek, de turnéképes állapotban. Elton John, Brian May, Roger Dartley, Sting, az utolsó kivételével mind hetven felettiek (mert Sting csak ősztől lesz az), és igazából jó arcok, de nem bírok annyira hardcore Queen-rajongó lenni, hogy érdekeljen a mai Brian May élőben. Anno láttam még a Kisstadionban az első (igazából másfeledik) szólóalbuma turnéján kilencvenkevésben, de aztkifejezetten utálom, hogy ma is Queen néven lép fel Roger Taylor-el, a nem jut eszembe énekessel, meg a sosem tudtam a nevét basszusgitárossal. (De most komolyan, milyen lett volna egy John Lennon nélküli Beatles? Szerencsre sosem tudtuk meg.)
De hát a vén csontok (meg a kevésbé vének, akik épp nincsenek a rehabon) turnéznának, ha egyszer majd lehet, kell nekik a pénz, ha már aranylemezek helyett az arany-letöltésekkel lehet csak villogni, ami anyagilag azért nyilván ne ugyanaz, ám a Brexit bebaszott nekik rendesen. Pont mint a turizmusnak úgy általában, meg szórakoztatóipar nagy részének.
De. Ha valaki ilyesmivel foglalkozik, akkor eleve be kell kalkulálni a terveibe, hogy:
- Nem lesz örökké húde népszerű, csak galaktikus léptékben mérhető gigasztár.
- Nem lesz örökké 18-49 éves sem ő, sem a célcsoportja.
- Nem fognak az emberek örökön-örökké rengeteg pénzt költeni gramofonlemezre/ vinylre/ kazettára/ cédére, de még Spotify vagy hasonló accountokra sem, ha egyszer a technológia lehetővé teszi a bármihez hozzáférést. (Anno, a súlyosan nyolcvanas években, elég volt ha a baráti körben valakinek megvolt az új Iron Maiden, és onnantól mindenkinek megvolt, hála a kétkazettás magnóknak, plusz ott volt a Petőfi rádió "A heavy metal kedvelőinek" című műsora, nem mellékesen.)
- És ha az emberek, a lakosság valamint a az alapsokaság javarészt már csak letölt, attól még a koncertek érdekelhetik, az élőzene varázsa ugyebár, de annak meg logisztikája van, amibe belekeverhet a zenészek kora/egészségi állapota, meg hát egy ilyen járvány, ami nettó a közönség lehetséges egészségi állapota. A Brexit ehhez képest bárkinek csak hab a torkán.
És akkor még bele sem gondoltak abba, hogy itt nem egyszerűen az ő turnéikat kell átszervezni, hanem a járvány okán a fél világot, a járványtól függetlenül meg teljesen átalakul az, amit ők még intézményes kultúraként ismertek meg. Hogy a komplett stábot, nyolc-tíz különböző országba vízummal utaztatni rövid időn belül, az nem a probléma, csak egy kellemetlen tünete, valami másnak.
A probléma ott indul, hogy bevétel az élő előadásból lesz igazán (ami viszont egyre többször live streaming), miközben kétséges, hogy ki, mikor, mit oszthat meg a kikkel, hogy ne menjen rá a yard, szerző jogi alapon, hogy egyre nehezebb követni az összefüggést a tartalom és a pénz között etc. Haladni kéne a korral, ha már a kor elhalad mellettünk, mint egy rendőrök elől menekülő meth-díler.
Ehhez képest megmosolyogtató, hogy idős és kőgazdag sztárok nyavajognak, hogy hát vízumgondjaik. lehetnek majd egyszer., de hát kétszer kér, ki gyorsan kér. (Vagy a mondás az adásról van?)
Ezt még láttam, mondjuk nem Brixtonban, Pesten.
Rendben volt, nagyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése