A szikora róbert nevű popszakmai vonalra beosztott kulturális környezetszennyező ismét hitet tett Felcsút örökös miniszterelnöke, és a saját szellemi leárnyékoltsága mellett. Mintha bárkit is érdekelne szikora bácsi politikai hovaállása, nagyjából annyit számít ő a közéletben, mint a kulturális térben: gyakorlatilag semmit. Biztos beesik egy-egy falunap, nosztalgia-playback, ránctalanítókrém-reklám meg néha egy kis közpénz a Limbóhintó Popzenefejlesztési Program meghívásos pályázatain, de ettől ő már jó ideje egy senki.
Aki egykor sztár volt kies hazánkban, de ma már nem lehetne az, az ő relatív sztárágához kellett a nyolcvanas évek korhadó diktatúrája, meg az erősen korlátozott nyilvánosság,és a felülről irányított zenei "piac". (Ahol a Neotont azért futtatták külföldön is, mert az erdőspéter alakú tótumfaktum a zenekar egyszerű lelkű énekesnőjét dugta.) Azon a pályán lehetett sikeres szikora meg az R-go, de ma már, ezek a mai fiatalok olyan zenéket hallgatnak, amilyet akarnak, és nem olyat, amit meg lehet venni kazettán a közeli könyvesboltban, vagy a lengyel elvtársaktól a piacon. Szikoráék tehetségtelen de futtatott ripacsok voltak, középszar, limonádé-jellegű tucatpoppal, de hát nem nagyon volt konkurencia, illetve ami volt, az pont olyan tré, mint ők. Most komolyan, egy Flipper Öcsivel meg egy Első Emelettel kellett erős versenyben lenniük, hogy kinek lesz előbb aranylemeze, hogy aztán az Eddának legyen, ami a nyolcvanas évek második felére már szintén szar volt, csak máshogy.
Most meg olyanokat nyilatkozik a nyugdíjas kultúrterrorista, hogy ő aztán nem fél megmondani a nyilvánosságba bele, hogy szereti a Mini Szterelnök Urat, és az sem érdekli, hogy ha ezért sokan elpártolnak tőle. Mert Mini Szt.Úr a világ egyik legnagyobb élő politikusa. (Ennél nagyobb nyilván csak a halála után lesz egy ideig, mert a személyi kultuszok általános jellemzője, hogy a halott vezért egy kicsit még istenítik, aztán jön az ügyeletes Hruscsov, aki már elkezdi lebontani a szobrát, hogy a menetrendszerű rendszerváltás után már tömegek lássák maguk előtt, ahogy a Doktor Elnökvezér épp a pokolban örökkárhozik.)
Meg olyat is mondott a korábban ünnepelt zenebohóc, hogy sokan óvták őt a felcsúti melletti tanúságtételtől, mondván, hogy ezzel megfelezi a rajongóit. WTF?
Egy: Robi bácsi komolyan gondolja, hogy neki vannak még rajongói? Hogy a szellemi leépülés változatos formáinak áldozatain kívül vannak még elszántan nyomuló, érte rajongó bárkik, aki őt poszterelik a falra, szikorás háttérképük van a monitoron és online árverésen licitálnak egy "Kiskőrös és Vidéke Áfész" feliratú horgászkalapra, amibe állítólag ő hányt bele még a '87-es turnén? Nem, ilyenek nincsenek, és hát a nulla fele az nulla, bár tudom, hogy neki dalból van a leeke, de én meg ötösre szigorlatoztam matematikai statisztikából.
És egyébként is, micsoda példátlan, mondhatni hősies kiállás beleállni a pártvezér és kancellár dicséretébe, nem törődve az esetleges középkeresztekkel, meg a kormányhitű média lelkesedésével. Hiába no, Robi bá' ma is pont olyan autonóm alkotóművész, és gerinces demokrata, mint amilyen Kádár elvtárs idején is volt, bár gondolom akkor az egykori írógép szerelőt tartotta az egyik legnagyobb élő politikusnak. Sőt, ez dokumentált tény.
Mert a személyek ugyan szükségszerűen változnak, de a hűbéri rendszer csak kisebb időszakokra szünetel, úgyhogy nyalni való segg mindig jut az önnön szikoraságukba merevedett nyugdíjas bonvivánoknak. És amikor néha-néha (ideiglenesen) épp nem, akkor még rágják kicsit a csepűt, csak hogy edzésben maradjanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése