Kiépülés

Közkeletű közhely, vagy helykeletű köz, hogy a közösségi média észrevétlenül egyre jobban beépült az életünkbe. Már akiébe, az enyémből például elég észrevehetően kiépült. Már nem posztolok a fészbukra, és egyre ritkábban nézek rá egyáltalán, vagy egy Insta-fiókom nulla tartalommal (valami álláshoz kellett volna, amiből nem lett semmi én meg egy bitet se töltöttem föl oda, de legalább rá se nézek), a Twitteren vagy TikTokon életemben nem jártam, csak tudom hogy vannak.

Mert őszintén szólva az ilyen tartalmak mélységesen nem érdekelnek, mert lehet, hogy van aki számára releváns, hogy Manyika nyaklevest főzött a gyerekeknek, és még le is videózta, de az nem én vagyok lenni. Mint ahogy sem csigáz fel, hogy "Köszönöm mindenkinek a szülinapi jókívánságokat, egyébként használt láncfűrész eladó!", nem érdekel senki karácsonyfája vagy nyaralási fotói, és különben is, a fészbukon az ember ismerőseinek túlnyomó része nem a barátja, csak valahonnan ismeri, és hát az a verseny, hogy kinek van belőlük több. Kösz, de nem, ez nem az én világom.

Ja, és életemben nem neteztem még mobilról, egyszerűen nem igényem, hogy mondjuk a buszon ülve is valami kütyüt nyomkodjak (mint a buszon amúgy majdnem mindenki más), én bámulok ki az ablakon az meg nem URL hanem IRL, ami valahogy mindig is jobban érdekelt.

A virtualitás így is túl sok az éltemben (hát ja, valamivel ki kell tölteni a hézagokat), de akkor már inkább filmeket nézek, néhány tényleg szórakoztató jutyúb-csatornát, hallgatok egy-két podcastet, sőt néha blogokat is olvasok, bár inkább írok. Ide, meg a kiadómnak pénzért, de a fészbukot nagyjából en bloc feleslegesnek érzem, az maga a tömény redundancia, ami eredetileg arra lett volna jó, hogy a távolból is kapcsolatban másokkal ugyebár, de ma már főleg az a felület, ahol egy kicsit mindenki fontosnak érezheti magát, legalább egy fél napra.

De én már nem akarom fontosnak érezni magam, az ambícióim a túlélésig terjednek, meg hogy ne kelljen állandóan jövő miatt szorongani, és a múltat siratni. Ha ennyi összejön, én szívesen leszek akár erdei remete is. Ami csak az erdőben különbözne a jelenlegi helyzettől.

A közösségi média meg akkor ér valamit, ha vannak valódi közösségek, de ez önplakátolós, álismerősök lájkjaira hajtós, végtelenül felszínes, ömlesztett tartalom csak időpazarlásra jó.

Uff, én beszéltem!