Tegnapelőtt volt pont 80 éves Giorgio Moroder olasz zenész/zeneszerző, aki nélkül állítólag nem lett volna olyan a 80-as évek diszkózenéje, amilyen volt, meg az elektonikus tánczenének neveztt izé, ami távol áll tőlem. Ezek miatt nem is lenne érdemes megemlékeznem az évfordulóról, mert a diszkót utálom mint a vaníliás spenótot, az elektonikus csapatás meg annyira nem érdekel, hogy még utálni sem tudom, egyszerűen nem fér bele az életvilágomba.
recorder.blog.hu
Moroder bácsi azonban remek filmzenéket szerzett a 70-es és 80-as években főleg, ezért az eurodiszkót ha meg nem is bocsátjuk, de legalább elnézzük neki. Elvégre akkoriban tényleg ő volt az egyik legprogresszívabb és mindenképp a legpornószínészbajszosabb szereplője a könnyűzene világának. Ma már inkább Mikulás-szerű, vagy egy kiöregedett pornszínészre hajaz, attól függően, hogy épp miyen arcszőrzetet szervez magának.
Igazából mindenki ismer néhány Moroder-szerzeményt, legfeljebb a neve nem ismerős, de a filmeken kívül műsorok szignáljaiban is rendre visszaköszönnek a témái. Nem tudom, hogy mennyire jók a zenéi, de hogy kulturálisan nagyot rúgtak a haladó vagy halódó nyugat seggébe, az tuti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése