Évek óta vissszatérő kommunikácciós panel a mindenkori ellenzéknél, hogy a nyilvánvalóan felesleges állami beruházásokat gyorsan átszámolják lélegeztetőgépekre, de szerintem senki sem gondolta, hogy egyszer ez ennyire aktuális lesz. Ezen még a politikusok is úgy meglepődtek, hogy mostanában már elfelejtik ezt a sajátos egyenértéket, pedig nálunk épültek a világ legdrágább autópályái és legfeleslegesebb fodbalstadionjai. És épp most készülnek rengeteg lélegeztetőgépet elkölteni a Budapest-Belgrád vasútvonalra (harminc évre titkosítva), mert ennél fontosabb projekt most nyilván elképzelhetetlen. Köztudott ugyanis, hogy Szerbia igazi világhatalom és kietlen hazánk legfontosabb gazdasági partnnere, a mérhetetlen mennyiségű olajról és földgázról már nem is beszélve. Hisz a szerbek tudják a viágon a legtöbb fosszilis energiahordozót elképzelni, annyit, amennyit még a pártvezér és kancellár se, pedig ő már az első három kupica házipálinka után mer nagyot álmodni, sőt az ötödik után nekiáll rendeletet alkotni az aktuális ötletéből. A hatodik után meg szózatot intéz a néphez a Kossuth rádióban, csak hogy a hetedik ő maga legyen. De vissza a stadionokhoz.
Hát igen, stadionban erősek vagyunk. Már akik, mert egyesek a sadionokban inkább csak részegek, bunkók és néha nettó neonácik, bár a legtöbben - köztük magam is - a stadionokban távolmaradók vagyunk, ott-nem-létünkkel vesszük ki részünket a nagy nemzeti játékból, ami logikus és progresszív passzivitás, ha már eleve szarunk a fodbalra.
És mivel nagyon jó kis stadionokat tudunk építeni, egy még ki nem szivárgott, ám komoly rosszidulattal feltételezett állampárti tervek szerint (De Virág elvtárs, ez egy komoly névtelen feljelentés volt!) nemsokára exportra is termelünk fodbalstadionokat. A stadiontenyésztés technológiája már adott, csak figyelni kell a megfelelő öntözésre, és távol kell tatani a kártevőket (ún. „szurkolókat“), hogy frissen és elsőrendű minőségben szálíthasssuk le a satdiont a pénzes külföldi vevőknek. Vonaton főleg (és nyilván leginkább Belgrádba), mert országúton elég macerás, a stadionok közismerten rosszul viselik a körforgalmakat, lekókad tőlük a játékoskijárójuk. Úgy meg már át sem veszik őket a vevők, vagy legfeljebb darálva, ömlesztett áruként, de a stadionpor ára mostanában annyira alacsony a világpiacon, hogy a londoni tőzsdén is már csak a pincében jegyzik, Frankfurtban pedig euró helyett 1987-es David Hasselhoff kártyanaptárakkal fizetnek érte. De ki tudja, lehet hogy egyszer azok is sokat fognak érni, biztos rengetegen vannak, akik fizetnének is azért, hogy ne kapjanak belőlük ötven-száz darabot.
Ugyanakkor a magyar focialisták szeretik a stadionokat minden formában. Sütve, főzve, intravénásan, mindegy is csak stadion legyen, fűthető gyeppel és korrupt közbeszerzéssel, az meg direkt jó ha nincsnek nézők, mert legalább nem koptatják a szép új lelátókat. És valemlyik miniszter is megmondta, hogy nem kell hőbörögni azért, mert nem kórházakat fejlesztenek a stadionult milliárdokból, hisz egy fodbalstadion az egyúttal egészségügyi intézmény is. És tényleg, milliós fizetésű funkcionális analfabéták kocogják le bennük az előző napi flamingókolbászt meg a kokainnal felütött whiskyt, miközben hülyén néznek a labdára, hogy ez meg mi a franc? És a hírekkel ellentétben van tömegsport funkciójuk is, hisz bárki körbefuthatja a stadiont, ahányszor csak akarja, kivéve ha a biztonsági szekjuritisek aznap morcosan keltek. De még akkor is futhatnak a bárkik a legközelebbi parkban, ahonnan rálátni a stadionra, ami nagy lelki erőt az az éptestben éplélekhez. (A Népligetben kocogás pedig értelemszerűen a néplélek erősödésével is jár, miközben drogot is lehet venni, kedvező áron, ám változó minőségben.)
És egy stadion más módon is az egészségügy szolgálatára lehet, helyt adhat például egy ideiglenes járványkórháznak is. Annyi az egész, hogy a kiszemelt stadiont fel kell robbantni a picsába, aztán már épülhet is a kórház, aminek ugye íly módon máris helyt adott.
Aztán hogyha elmúlik a válság okozta járványhelyzet (állítólag csupán egy-két évtized kérdése az egész), lehet szép új stadionokat termeszteni, főleg a nemzeti burzsoáziának, hisz a stabil nemzetgzdaság alapja az, ha megbízható helyen landol a kenőpénz, újmagyarul az „alkotmányos költség“.
Vagyis nem nálunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése