Gyönyörű, napos tavaszi időnk van, a világháború még nem tört ki. A jó időt jelzi, hogy a környékbeli félbolond nő már önfeledten mászkál az autók között a csomópontban, hetek óta nem sikerül elüttenie magát, a fákon vidáman gubbasztanak ijedt madarak, üres buszok hajtanak el dinamikusan a kihalt megállók mellett.
A környékből csak úgy sugárzik az életöröm, az optimizmus, már én is azon gondolkodom, hogy veszek tartós tejet és nekiállok egy ezerdarabos puzzle-nak. Szinte majd kicsattanok (hogy honan hová, az még nem tiszta), persze lehet hogy csak a vércukrom magas, de mindegy is, a hatás a lényeg, ahogy mérgezett egérként igyekszem csinálni valamit. Ehhez a napfényes hangulathoz illik az alábbi zene is. Nem alásfestésként, ellenpontként:
Emily Wells zenéje amúgy a Vonzások (Stoker) című filmből van, amit az a Chan-wook Park rendezett, aki az Oldboy-t is. Olyan is, úgy értem, olyan jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése