Van ugye ez a pedofil ex-nagykövet, meg az ő ügye, a röhejesen enyhe bírósági ítélet (mit lehet tenni, ilyet kért a szuperfüggetlen ügyészség, meg két kávét sok tejjel), az azt szerteszét övező felháborodás, meg a politikai lefölözés, előre megfontolatlan szándékkal, ám különös kegyetlenséggel. Mert hát kormány, élén a pártvezér és kancellárral, annyira fel van háborodva, hogy arra csak rendkívüli közbeszerzéssel találnak szavakat, dúlt keblű államtitkárok reggelente két audival járnak munkába, mert egybe már ne férnek be, ők és a morális mércéjük.
Pedig a van, hogy az amúgy karrierdiplomata (tehát kormányoktól függetlenül, mindig a jó irányba nyaló) pedofilból ők csináltak nagykövetet, a gyűlölt ellen kormányzása idején szaros kis főkonzul volt csak, aztán mikor kitörőbe lett a balhé, ők "menekítették" haza a világ másik végéről, kurva sok pénzért. Többe' volt ez a sunyítva menekítés, mint amennyit fizetnie kellene a diplomás karrieristának, ha nem fellebbezett volna, aztán meg az egész kormányzat kulturáltan kussolt az ügyről, hónapokkal a büntetőpere elindulása után írta meg végül az Index. (Azóta torkukon a kés, ez biztos csak véletlen egybeesés, mint mikor a Népszabadságot is fatálisan akkor végezték ki, miután megírta Arrogáns Antal Birodalmi Propagandaminiszter lagziba helikopterezését...)
De miután kiderült, hogy a kormány (inkluzíve a külügy) palacsintába rejtve kenné el a szart, egyből ők lettek a legharcosabb pedofilvadászok, a gyermekek védelmezői, a Szigoríccsák És Tilcsákbe mozgalom zászlóvivői. A kocsismáté típusú, harmadgenerációs könnyű harci droid olyat nyilatkozott, hogy nem elég szigorú a szabályozás, azt már nem tette hozzá, hogy a kinek a melyik kétharmada alkotta ezt a mostani Btk.-t, a túl enyheségeivel együtt.
De mondott (mit mondott, nyilatkozott, kijelentett, deklarált és leszögezett) egy olyat is, hogy "A pedofil bűncselekmények azok, ahol önmagában a gondolat is büntetendő kellene, hogy legyen."
Ami nem egyszerűen ostobaságból elkövetett baromságot beszélés, de egyenesen a nyugati történelem legsötétebb törekvéseibe illeszkedik.
Mert egy demokráciában, még egy jelzős, avagy fosztóképzős demokráciában sincs joga az államnak büntetni a gondolatot. Mert eleve nincs joga, és szerebcsére lehetősége sem, hogy az emberek fejében kotorásszon. Mindenki bármiről azt gondol, amit akar, a hatalomnak (áttételesen a többieknek) ahhoz lehet köze, amit beszél és/vagy tesz. És ahhoz is csak keretek között.
De a gondolatbűn az George Orwell kifejezése, miként a gondolatrendőrség is, az 1984 című klasszikus disztópiájában va az a felálls, hogy a totálisan elnyomó állam (naná, a Párt) nem csak azt írja elő, hogyan viselkedj, de azt is, mit gondolj. Az 1948-ban született regény nyilván a hitleri meg a sztálini modell legborzasztóbb elemeit nagyítja ki, egészen az elképzelhetőség határáig, de ezzel nem is rugaszkodik el túlzottan a valóságtól. Mert a totalitárius diktatúrák gyakorlata nem állt messze az orwelli rémálomtól, ha lettek volna eszközeik a legszemélyesebb kommunikációk vagy akár a gondolatok közvetlen kontrollálására, örömmel, sőt kéjjel vetették volna magukat bele. Nagy Testvér figyel téged, és aki a gondolatok (bármilyen gondolatok) büntethetőségét óhajtja, az Nagy Tesvért szeretné látni, immár nem csak a regényben vagy a filmen. (Tudom, a katolikusok szerint lehet gondolatban vétkezni, de egyrészt azért nem állítják bíróság elé a másik feleségét, házát, akár gyerekét megkívánót, másfelől meg ezzel a gondolatbűnnel szerintem nincs is igazuk. Vagy ha igen, akkor mindenki bűnös, ráadásul sokszorosan és visszaeső módon, mondjuk lehet, hogy az egész világunk egy purgatoriális büntetőtelep, szóval ne csodálkozzunk, ha a többség a börtönbandák logikájával gondolkodik a világ dolgairól.)
Tehát Big Brother az nem valami aljadék reality, és nem is csak egy irodalmi szimbólum, de konkrét akarat és képzet egyes, tévesen politikusnak nevezett karrieristák zavaros fejében. Na, ez már baj.
quotemaster.org
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése