2020. július 26., vasárnap

Táncoló maligánfokok

Nagy az isten állatkertje és főleg velünk van tele. Elvégre ha az emberek állatokat raknak ilyen kertekbe nézegetési célzattal, akkor egy isten meg embereket nyilván. Mi meg ülünk a tévesen civilizációnak nevezett állatmutogatóban, várjuk az esti etetést, meg hogy valaki pakoljon már alánk tiszta almot, lehetőleg digitálisat.
Állatkerti létünk legjobb szemléltetőeszköze az internetes világháló, ami nemhogy nem felejt, de még nevetségessé is tesz minket, mert ami nekünk spontán és természetes, az már enyhe felülnézetből is szánalmas, és mindenek felett röhejes.

Na ez itt egy tipikus állatkerti házivideó. Valaki kirándulni vitte a gyereket, vett neki lufit meg vattacukrot, és közben filmezte a bentlakókat:


A műegészben látható tartalom értelmezhető népművészetként, vagy naiv művészetként, a kettő között az az a különbség, hogy az első benne van a Bevezetés a néprajzba hülyéknek is című könyv bármelyik kötetében, a második pedig jobb esetben a fészbukon, rosszabban viszont a rendőrségi hírekben. ("Súlyos csípősérülésbe torkollt a vidám italozásnak induló baráti leszámolás.")

A fentebb dokumentált néptagok előadása néptáncnak csak annyiban minősül, hogy ők valóban táncolni próbálnak, ám az ilyesfajta mozgáskultúráért nem jár gyakorlati jegy a tanárképzőn. A szándéketika és a következményetika mintájára itt is megkülönböztethetjük a táncolás szándékát (mely kétségtelenül jelen van alanyainknál) és a tényleges, sokak által táncolásnak mondott produkciót. És tényleg nem mindegy, hogy mi is volt az előadó szándéka, hisz az önkifejezés, szórakoztatás és megbotránkoztatás szentháromságából egyszerre legfeljebb kettőt sikerül prezentálniuk, de rendszerint pont a harmadik lett volna a cél.

A koreográfiák eléggé egyszerűek és egylényegűek. Van a kisterpeszben bizonytalanul toporgás, a derékból tétlenkedés erős kapálódzással, és a nem létező legyeket röptükben elkapni próbálás A kusza tekintet és a stabil hátonfekvésben harmonikázás opcionális, csakúgy mint a felsőruházat hanyagolása. Utóbbi egyébként nyilván afféle férfivirtus, elvégre tökös legény az, aki a pollenszezon közepén és/vagy az ipari szmogban ennyire nem törődik a bőre minőségével, de hát ők szőrén ülik meg a hidratálókrém teljes hiányát. Mert kinek is kellenek ilyen kispolgári csökevények, mikor a vodka épp akut táncolást okoz az embernek, valamint környezete sérelmére.

Amúgy pedig tartalom és forma egységét látjuk itt megvalósulni, avagy a suttyó, tántorogva rángatózáshoz remekül illik az NB III-as diszkósláger gagyiság-együtthatója. Hogy melyik a tartalom és melyik a forma, arról egyébként érdekes szimpóziumot lehetne rendezni,de minek. 
Amúgy megnéznék egy kontrollcsoportot is, ahol vodka helyett fekete címkés cseresznyét isznak, és a Kokódzsambóra megy a rogyásig járom, míg bele nem hánynak a körhintás kétkazettás magnójába. Vagy nem robbantanak ki polgárháborút, a céllövöldétől indulva, hogy küzdjenek a disznóvágás-alapú társadalomért.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése