A Kárpátia 1Üttes indulót írt a tatai páncélosoknak, mer' felkérték rá őket, még tavasszal. Nem szúrom be ide, mert azért vannak határok, aki akarja hallgassa meg, de inkább ne. A szellemes kreativitással "Páncélos menetinduló"címmel futtatott gitár- és lábdobipari szakmunka biztos megdobogtatja majd a páncélos taták szívét, hisz a szövegébe fogalmazott hitvallás szerint a hángerijen páncélos az a hazáját szeretni, meg a nőjét. A hazát azt tankozva, de hogy a nőt milyen pózban, arról hallgat a költő.
Mert a lényeg a tankozás, az igazi hazaffy többek között arról ismerhető föl, hogy fegyver- egyenruha- és menetelés-fetisiszta, kedvence a valamiért 'nemzeti rocknak' nevezett lakodalmas endlösung (PKI-től loptam a kifejezést) és szeret fekete pólóban sörözve borongani a trianoni fájdalom sosem gyógyulásán. Legalább is ennyi a kulturális tartalom, ami kicsit szánalmas, kicsit röhejes szubkultúrájukból levehető, hát istenem, ők szeretnek a tábortűz mellett törzsi totemek körül táncolni, amíg nem lesz kötelező, engem nem zavar.
A Kárpátiával sem az a gond, hogy milyen propagandát nyom (na jó, kicsit az is), hanem hogy mennyire szar. Sablonos zene, falvédő-közhelyekkel teleaggatott fűzfapoézis, meg valami alig burkolt arrogancia, ami talán épp annak kompenzálása, hogy azért ők is érzik, ez nem a Led Zeppelin, vagy a Deep Purple. Sőt, hozzájuk képest még a Republic is a művészi innováció csúcsa volt, pedig a álmagyarkodó, megúszós zenéért meg az üvöltő közhelyekért ők sem mentek a szomszédba. A Kárpátiát nem a tizenkettő egy tucat zenéjük adja el (sörözni meg részegen menetelni bármelyik punkbandára is lehet), hanem a mögé pakolt ideológia, ami naftalinszagú, primitív és hát zavaros, mint a rajongók tekintete. És itt indokolt az ideológia szó, ami leginkább hamis tudatnak fordítható, mert van egy ilyen csodaszarvasos, turulos, kárpáthazás, táltosos, rovásírásos, kandírozott narancszselé színű áramvonal, ami egyeseknek maga a világnézet, ha már nem jutott nekik egy rendes vallás. Csak ez az ócska giccs, üres pózok, meg hogy nagybetűvel írják azt hogy Magyar, nyilván mert a helyesírás is bolsevista trükk.
A neten meg azt fészbukolják, hogy ők mindig is katonaságpártiak voltak, aminek ugyan semmi értelme, de legalább szarul is hangzik. Normális ember számára a katonaság legfeljebb szükséges rossz, hisz a katonát lényegében emberölésre képzik ki, ami meg csak a legvégső, és nem kívánt eszköz. Aki katonaságpárti, az annyit is ér. (Ugyebár a börtön is egy szükséges rossz, valahová be kell zárni azokat, akik nem katonaként, a harctéren öltek, de börtönpártinak lenni mégis hülyébben hangzik. Az emberek nem gyűjtenek börtönös ajándéktárgyakat, nem akarnak gyerekként börtönőrök lenni, és nem pózolnak szögesdróttal övezett őrtornyok előtt. Legfeljebb felpontozzák A remény rabjait az imdb-n, de nem azért.)
Amúgy ha kárpátiék katonaságpártiak, akkor miért nem katonák? De tényleg, a színpadon pózolni, meg a Harci Söröző & Bár pultja mellől védeni a hazát könnyű, de lehet, hogy pár hónap lövészárok után már nem lennének annyira katonaságpártiak. (Egyébként megnézném a Pácélosindulósok meg a Tankcsapda dogfight-ját a kocsmaudvaron, persze csak online, mert ezért azért mégsem mennék el odáig.)
És hát az induló szövege, te jó ég! Hallják odafenn az angyalok tankjaink dübörgő dallamát? Nemár bazmeg, ez már száz éve is szarul hangzott, mikor az első világháború idején a mindenféle püspökök áldották meg a fegyvereket, és imádkoztak az ellenség pusztulásáért. (Lásd: Svejk)
És tényleg, az angyaloknak a Föld a terepasztala, ahol néha háborúsdit játszanak fakardokkal fatankokkal és fa atombombákkal? Ha igen, akkor értem, hogy bírják a tankdübörgést, főleg ha be vannak baszva, de katolikus ismerőseim másféle képeket őriznek magukban róluk. Már ha valamilyet egyáltalán.
Meg kiderül, hogy a tankozós bácsik istenre bízzák életük, szóval ha a páncélzat nem elég vastag, még ott az ima ereje, de hát a szakminisztertől tudjuk, a betegségeket is tízparancsolat gyógyítja a leghatékonyabban. Amúgy vacak lehet Tatán páncélosnak lenni, ha valaki mondjuk ateista, a Kispált szereti meg a PASO-t, és közben napiparancsba kapja, hogy ez itt neki az indulója. És nem mondjuk a Rákócziról elnevezett.
Közben pedig a zene egy egész kicsit sem eredeti, kreativitást nyomokban sem tartalmaz, viszont többször csak hajszálon múlik, hogy nem csap át az Amuri partizánok dalába. Mert nagyjából olyan, csak fapados verzióban, ha még mindig Kádár-rendszer lenne, lehet hogy kárpátiék partizán-romantikában nyomulnának. Nekem amúgy mindegy lenne, rühellném azt is, nem kétséges.
És hogy azért én is huszárosan ideszúrjak egy kis katonai hagyományőrzést, egyenesen Londonból, íme a katonaság szerethető oldala:
(A gay eredetileg annyit jelentett, hogy vidám, jókedvű.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése