Vidnyánszky Böhömke tájjelegű színházi mindenható kissé megsértődött Robert Wilsonra. Merthogy a világhírű rendező, kinek Oidipusz-előadása is szerepel a Vidnyánszky által létrehozott és eluralt Madách Nemzetközi Színházi Találkozón, nyíltlevelezett egyet az SZFE-történet kapcsán. Olyanokat írt a nagy nyilvánosságnak, hogy Ártuk és Ormányunk korlátozza a művészet és az oktatás szabadságát, amit meg a Színművészetivel művelt, az súlyosan antidemokratikus.
És hát jól tudjuk, hogy épp Böhömke nertárs az, aki a Párt eszköze, szerszáma, ökölbe szorított cinizmusa volt az SZFE szétverésében, és a maradékok NER-kompatibilissá tételében. És már rég kitalálta a most is elővezetett mantráját, miszerint a sok külföldi színházi jelesség (színészek, rendezők, kritikusok) akik bírálták parttalan ámokfutását, egytől egyig vagy félretájékoztatott, megvezetett szerencsétlenek, vagy direkt a csodálatos, igen nagyon nemzeti autokráciánk ádáz ellenségei, harmadik út nincs. Mert csak ő, csak ő van az igazság birtokában, aki persze még Wilsonnal is szívesen elbeszélgetne, szemléletformáló jelleggel.
Pedig nyilvánvaló, hogy legszívesebben elküldené a kurva anyjába (pláne miután ez a sorosista jenki a tiszteletdíja felét is a FreeSZFE-nek ajánlotta fel), de ezt már nem teheti meg durva arcvesztés nélkül, hisz pár nappal korábban maga nevezte őt a világ legjobb rendezőjének (pedig magát is hívhatta volna annak), és több kiló zsír olvadt le róla a meghatottságtól, hogy a Mester személyesen is idelátogat.
Nos, ehhez képest a mester (innentől ugyebár kisbetűvel kell ejteni) marad Párizsban, hivatalosan egészségügyi okokból, viszont pénzt utal a lázadó színművészetiseknek, szóval ellenség ő, de az ájult tiszteletből nem lehet minden átmenet nélkül a fröcsögő gyűlöletbe tolatni. Legalább is súlyos kognitív disszonancia nélkül megúszhatatlan.
Így marad ez a szánalmas szöveg, hogy Robert Wilson biztos az a jó király, akit átkúrnak a gonosz tanácsadói, de ő szívesen felnyitná a szemit nekije, hogy lássa, milyen szép és jó minden mifelénk, hogy a szétverés az modellváltás, és hogy hazai színművészet jövője kormány-nyaloncok és olajipari menedzserek kezében van a legjobb helyen.
Ráadásul V. valami olyasmit is belenyilatkozott a hazai közbeszédbe, hogy nálunk aztán véleményszabadság van, hisz lám, Wilson levele is mutatja, nálunk mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. Ugyanakkor apró, de jelentős részlet, hogy Wilson egyfelől nem Magyarországon mondta el amit, másfelől meg a kormányhitű sajtó pont magasról tett az ő levelére, a zorigón és hasonló felületeken eleve csak a beregszászi zsírtáltos reakcióját hozták le, a polgári nyilvánosság nagyobb dicsőségére.
Hogy Vidnyánszky maga elhiszi-e azt a sok baromságot, amit összehord, a fene tudja. Alapból nyilván sokkal okosabb és műveltebb annál, hogy ilyen ócska falvédő-szlogeneket egy percig is komolyan vegyen, azaz inkább csak hataloméhes és - ebből adódóan - cinikus, a végletekig. Persze az is lehet, hogy elég régóta tolja mára bullshitet ahhoz, hogy lassan maga is komolyan vegye, elvégre nem lehet hónapokig, évekig büntetlenül hülyeségeket beszélni, az emberre egyszer csak rázárul a saját frazeológiája, és ott ül a véleménybuborékjában, ami onnantól kezdve a valóság egyetlen érvényes nézőpontja lesz számára. Ahonnan nézve a világ legjobb színházi rendezője is csak egy naiv, megvezetett kisiskolás, akit fel kell világosítani, akivel atyailag el kell beszélgetni, hátha n egy liberális-globalista összeesküvő, ha már korábban így fel lett dicsérve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése