Ki vannak akadva a kormányhitűek, hogy Svédország is csatlakozott a gyermekvédelminek hazudott homofób törvény elleni perhez. Ami úgy kezdődött, hogy az Európai Bizottság (felcsútiul: Brüsszel) még 2021-ben úgy látta, mintha mifelénk épp törvénybe foglalná a Párt a melegek hátrányos megkülönböztetését, összemosva a homoszexualitást a pedofíliával, ami finoman szólva sem passzol az uniós alapelvekhez. Ezt az eljárást támogatják például a spanyolok, a belgák, az írek, az osztrákok, a hollandok, és mostantól a svédek is. (Meg még pár ország, és jöhetnek még újabbak is.) Per meg úgy lesz belőle, hogy ez a kirekesztő szándék egy megalapozott sejtés, de az EU bíróságának kell megállapítania, hogy valóban az-e, vagyis lehet-e jogalappal szankcionálni. (Amúgy persze hogy kirekesztő, pofátlan, populista, fasisztoid aljasság.)
És ezen a ponton jön például (többek között) a bayer Zsót, és agyvérzés-közeli állapotba hergeli magát, miszerint:
„Nem kell nagyon sietni ám azzal a svéd NATO csatlakozással. Ezek az aljas gazemberek épp most szálltak be ellenünk abba a bizonyos perbe. Olyanok tényleg, mint az alkoholista férj: este összeveri az asszonyt, reggel pedig ártatlan arccal érdeklődik, hogy mi a baj, és miért nincs reggeli.
A svéd kurva anyátokér’, azé’ nincsen, rohadékok…“
Szép és lényegre törő szöveg, nekem a trágárságával nincs bajom, nem is lehetne (Bagoly! - mondanám Verébnek), a szemléletével annál inkább. Miszerint ha svédekkel vitánk van az EU-ban, akkor mi majd jól keresztbe fekszünk a NATO-csatlakozásuknak, mintha a két ügy össze lenne kötve. Persze lehet, hogy a bayer elvtárs (mozgalmi neve: Ötös Számú Párttagkönyv) egyszerűen csak végre átlát azon a szitán, amin én már húsz éve is. Mert hol van az EU központja? Igen, Brüsszelben, ami tényleg egy város, és nem az Erő sötét oldala, nem valami sátáni entitás szimbóluma. És hol van a NATO központja? Bizony, ugyanott. Szóval ha valakinek nem világos az összefüggés, az olvasson sok Origót és/vagy igyon többet.
- O -
És mindeközben a felcsúti (ez esetben már) nagyvasút egy másik vágányán Baginacsa Olivér tekintetes úr is felszáll a szexizmus-expresszre, csak ő nem a buzizós kocsiba vált jegyet, hanem a pre-feministába, ahol kellemes szalonzenére lehet (száz évvel ezelőtti stílben) elmélkedni azon, hogy mennyi minden nem való a nőknek. Például a humor. Az asszonyi állat (fehércseléd) főzzön, mosson, szolgálja a férfi princípiumot, mert őt speciel ez viszi közelebb nembéli lényegéhez, ahogy ezt korábban Ákosh Művész Úr, vagy Rákay Kálmán címzetes Filip Kegyelmes Úr is oly találóan megállapította.
Olivérünk is pont ebben utazik, és a másik kettőhöz képest még szolidan is fogalmaz (sőt, azóta már elkövetett valami mentegetőzéssel elegyes, félszeg bocsánatkérés-félét is), de azért persze durván általánosít. Mert Pottyondi Edináról kérdezték, akibe nyilván gyáva volt beleszállni, így generálisan a nőket nevezte meg, mint a humoristaságra igazából alkalmatlan részhalmazát az emberiségnek. Vagyis hogy mindegy, egy nőnek milyen az ízlése, mennyire tanult, mennyire nyitott a világra, mennyi szellemességre képes, ha vaginája van (petefészke, méhe, meg ilyen kevésbé látványos női dolgai), akkor nemcsak hogy vájárnak vagy kohásznak nem alkalmas, de humoristának sem. És tessék mondani, mit tegyünk akkor az XX kromoszómás űrhajósokkal, egyetemi tanárokkal, írókkal, vadászpilótákkal és autóversenyzőkkel, illetve át kellene-e műttetni férfivá, mondjuk Amy Schumert, vagy a magyarok közöl például Kormos Anettet esetleg Ács Fruzsinát? Mert Nacsa Telivér... izé Olivér (elvégre nevekkel nem viccelünk, csak ha mégis) szerint ők ab ovo nem lehetnek viccesek, legalább is épp ezt mondta a szájával.
Egy pont ő, aki kábé annyira vicces, mint egy hajnali hasmenés, és ha nem tartaná ki őt és a haverját közpénzből az állami (már rég nem köz-) média, a piacon ha nem is halna éhen, de nem játszhatná el az arisztokratikus úrifiút játszó, nem kicsit büdös szájú dzsentrit.
Nem jut eszembe, hogy e szánalmas „ügy“ kapcsán ki mondta, de Nacsa elvtárs (jó elvtárs!) feltehetően az Ihosjózsef Kabaréipari Szakmunkásképzőben végzett, de ott is kettessel, így tulajdonképpen joggal formál igényt a magyar humorban tátongó, Sasjózsef alakú hiány betöltésére. Ennél többet nem is kívánhat, mi meg azt, hogy de ne legyen kötelező nézni, ahogy viccessé próbálja erőlködni magát, sérelmünkre.
p.s. Mindeközben egy cím a 444-ről, mert erről az épületes baromságról már nincs kedven (gusztusom) külön posztot írni, a látszat ellenére ugyanis még van lelkem, ha olyan is, amilyen. Szóval: „Böjte Csaba atya arról beszélt gyerekeknek, hogy a terrorizmus miatt jogerősen elítélt Budaházy bácsi ártatlan, majd rávette őket, hogy imádkozzanak érte“. No comment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése