A pápázás tartalmilag rendületlenül hidegen hagy, tényleg Guardiant olvastam inkább (lemondott a BBC vezérigazgatója, mondjuk muszáj volt neki, miután a Dzsoiz Bronzon exminiszter-elnökkel - vagy hogy írják - volt valami 800 ezer fontos pénzügyi panamája), de azért ránéztem a zorigóra is, hogy mégis hogyan pápáznak a gyurcsányozásban és csöcsökben utazó plakátgyárban. Nos, tegnap még tűrtőztették magukat, úgy festett a címlap, hogy egyik oldalon a pápa, a másik sávban azonban mellbedobás helyett, jobb híján sporthírek. Ma délelőtt azonban már visszaállt a természet rendje, miszerint balra a szoknyás agglegények vezére, jobbra egy csöcsmodell.
Délutánra viszont visszafogták magukat, elvégre a polgári kifinomultsággal együtt jár az ilyesmi, és a jobb sávban lejjebb tekerték, izé, tolták a csöcsöket. Amik így aztán Vágó István halálhírével kerültek egy szintre, ami teljesen megfelel a népben-nemzetben gondolkodás keresztény alapvetéseinek, pláne mert Vágó közismerten ateista volt, szóval ha neki volt igaza, már úgysem látja a saját halálhírét, ha viszont mégis, akkor bazi nagyot tévedett, és nyilván nem a paralel emlőkkel van elfoglalva, hanem valami fontosabb, üdvözülés-elkárhozás alapú projektet próbál menedzselni épp.
De ha végül a buddhisták nyernek, akkor most épp a bardóban, a köztes létben bolyong, arról viszont a Buddha beszédeiben, de még a Kínai buddhista filozófia című tanulmánygyűjteményben sem találtam referenciát, hogy onnan ide lehet-e látni, és ha igen, a bolyongó lelket jellemzően érdekli-e egyáltalán, mi a frász zajlik itten? (Oké, Szögyal rinpócse írásai még hátra vannak, szóval a tibeti nézőpont még nem tiszta, de szerintem szerintük igen is látszunk mi a az átmeneti túloldalról is. Vagy ki tudja, egyes rabbik szerint igen, más rabbik szerint ők nem tudják... Vagy valami ilyesmi, kicsit keverem már a szezont a tavasszal.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése