A Felcsútok Géniusza annyira belecsavarodott a saját, bő húsz éve tolt háborús retorikájába, hogy neki a fészbukon már az is „kolbászhadművelet“ ha kimegy a stadionja melletti házának kamrájába, hogy vágjon az ott fellógatott döglöttállat-darabokból, nyilván mert az egészséges reggeli alapelemei a zsír, a koleszterin, és a fészbukon jópofizás. (És akkor a Két perc szociális demagógia rovatunk: Azért én ezt nem tenném a helyében, egyszerűen túl sok ember van ebben az országban, aki ma már csak nézegeti a boltban a sonkát, meg a piacon a füstölt kolbászt, de a maga részéről olcsósított csirkemellet vesz, és az már maga az ünnepi alkalom, amire azért kicsit spórolni is kell.)
Meg hát elég képmutató dolog, hogy az ország gyakorlatilag teljhatalmú ura, itt játssza az egyszerű vidéki fickót, aki persze csak egyszerű, de nyilván nem szegény, hanem a klasszikus zsíros paraszt, akivel az ötvenes években a kulákok ellen uszító plakátokat illusztrálták volna. Pedig a pártvezér és kancellár akkor volt vidéki, jómunkás parasztember, mikor én a Bolsoj prímabalerinája, vagyis minimum néhány reinkarnációval ezelőtt, ami meg nem hivatkozási alap ehhez a gusztustalan tempóhoz. Mert ugye bele kellett venni az unokákat is, hiszen nem elég az az álnépies menőzés, hogy milyen kurva nagy szalonnái vannak (a kamrában és hastájékon egyaránt), de nélkülözhetetlen némi cukiságfaktor is, ami pedig legegyszerűbben kisgyerekekkel érhető el.
Mondjuk személy szerint valami kutyafélét azért még hiányoltam, vagy esetleg a főminiszter átkísérhetett volna az úton egy öreg nénit (de fejkendőset ám, a rendes falusi nénik fejkendősek!), aki nagyon szeretett volna eljutni a Pancsó Ferenc fodbalstadionba (igazi szentély az számára), ám a Döbrögiék háza melletti út olyan rohadt forgalmas, hogy félelmében lefagyott a Döbrögi főtata ablaka előtt. Ő meg kolbászozás közben kiszúrta, és legott segített is neki átkelni a felcsúti metropolisz forgalmas sugárútján, sőt még arról is érdeklődött, hogy öreganyám, és tojnak-é a tyúkok rendesen, vagy küldjem rájuk az ügyészséget, ha úgy állnak a számok? Istenem, micsoda fészbuk-poszt meg insta-sztori lehetett volna a hatalmi arrogancia egy ilyen kis bukolikusra hangolt epizódjából.
Persze az egész közösségimédiás nyomulásban van valami alapvető disszonancia. És nem az, hogy a szociopata önkényúr próbál átlagembernek látszani, az összes szociopata önkényúr a nép egyszerű fiának szeretne mutatkozni, hanem hogy egyfelől megy a cukiskodás, másfelől meg a kajálás előkészületeit is háborús retorikával adják elő. Mármint azok, akik a felcsúti efféle megjelenéseit intézik, mert nem gondolom, hogy ő maga posztolgatna, sőt nagyjából tudható is, hogy ki(k), nyilván nem kevés közpénzért, ha már a rezsim nem hagyja őket az út szélén, a társadalom nagy részével ellentétben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése